Jézusom, bocsáss meg a szóért, de olyanok vagyunk Veled, mint apjával birkózó gyermek

Sokszor kihívjuk türelmedet

Sokszor kihívjuk szeretetedet

 

Ölelnél, de tanulnunk kell

Ölelnél, de értenünk kell

Rá kell lépnünk értelem ösvényére, tanító beszédedre

 

Akaratunk, lenyomni mérleg nyelvét

Akaratunk, semmissé tenni másik serpenyő sötétségét

Ó, de könnyűek vagyunk

 

Kérést vesszük kezünkbe, s szívünkön nyújtjuk Feléd

Veszzük a szépet, vesszük a jót

S vesszük minden gyarlóságunk

 

Tudjuk kérés eléri célját

Szív kérésével apa önfeledten öleli magához gyermekét

Boldogan adja mindenét