nade ez két külön dolog.

1) a középkori városiasodás
2) az ipari forradalom alatti

az 1)-hez kellően magas helyi népsűrűség kell, de ettől még nem indul meg iparosodás, csak városiasodás, és a helyi agrárnépesség létszáma nem csökken.

a 2) esetén viszont a helyi agrárnépesség létszáma is lecsökken.

EZ a nagy különbség.

1) kialakult pl. Konstantinápoly környékén, és ez az oszmán időkben is megmaradt. mégsem beszélünk ipari forradalomról. vagy ide tartozik a nápolyi királyság, de akár közép és észak itália is. a népsűrűség magas, vannak nagy városok, de iparosodás nincs.

pont ezért kellett az agrárforradalom, amely annyira megnövelte az agrároutputot, hogy a városi népesség is növekedésnek tudott indulni. a középkorban a városok népessége csak és kizárólag a bevándorlás miatt nőtt, a természetes szaporodásból a folyamatos járványok és a rossz élelmezési helyzet miatt nem tudott.