vagyis ez csak mennyiségi előny, de minőségileg hátrány! az ipari termeléshez (amennyiben az munkaintenzív) viszont nagy mennyiségű fehérje is kell.

 

francokat, a kinaiaknak ott volt a gyapot, hogy szallakat biztositson az iparnak.

a nitrogenutanpotlast is megoldottak, kb abban az idoben, mint az angolok, csak nem a lucerna->birka->tragya korforgasban, hanem a szojabab->preseles->tragya korforgasban.

mind a lucerna, mind a szoja kituno feherjeforras (nitrogenkoto bakteriumokkal el szimbiozisban)

a teruletegysegre eso magas termelekenyseg csak a nepsuruseget noveli, az urbanizaciot a munkaegysegre vetitett termelekenyseg noveli

nem az ipar szívta el a munkaerőt. a munkaerő vált feleslegessé a mezőgazdaságban.

 

ugyanmar, attol meg mehetett volna pl. a hadseregbe, vagy a hivatalnokretegbe is.

azt kell latni, hogy a mezogazdasagbol valo munkaerokivonas nem az 1700as evek Angliajanak specifikuma, megtortent a kozepkori Belgiumban es Kinaban is.

de le merem fogadni, hogy ugyanez tortent a keso Romai Koztarsasagban is.

sok tarsadalom kepes volt ra, hogy munkaerot vonjon ki a mgbol, amennyiben a kesztetes meg volt ra, a kerdes az, hogy ez a munkaero hova ment.

oda ahol az adott kor korulmenyei kozt a munkaero hatarhasznossaga a legnagyobb volt!

Romaban a hadseregbe es a cirkuszokba, Nemetalfoldon a kezmuvesiparba, Kinaban a hivatalnokretegbe es a hadseregbe, Angliaban meg a manufakturalis iparba.

 

amikor a bekerítések megindultak Angliában, akkor még nem volt angol ipar!

na ne viccelodjunk mar, akkor ki csinalta a polgari forradalmat Angliaban, a parasztok?