a "miért éppen Anglia" kérdésre, bár összetett, mégis egyszerű a válasz:
összefoglalva: több különböző tényező együttes szerepe vezetett oda, hogy Angliában indult be végül az ipari forradalom. melyek ezek:
1) az 1400-as évek végén a rózsák háborújában a nemesség gyakorlatilag kiírtotta saját magát. az ezt következő időszakban meg a Tudorok több olyan erőskezű uralkodót adtak, amelyek nem engedték, hogy a nemesség újra komoly befolyásoló tényezővé váljon (nem azért, mert más rétegeket akartak segíteni, hanem azért, mert a kiskirályok veszélyesek a királyi hatalomra). Emellett nem akadályozták a városi polgárság térnyerését. Sőt, ennek a rétegnek egy része a későbbiekben a nemesség közé emelkedhetett, de ennek következtében az angol nemesség már inkább egy vagyonos vállalkozó réteggé vált. Egy másik fontos esemény, az 1300-as évek végi parasztlázadások itt ténylegesen elérték azt, hogy a parasztság röghöz kötött helyzete megszűnt. E két tényező miatt az angol társadalom szerkezete sokkal fejlődésképesebb volt, mint a nyugat európai versenytársaié (francia, német).
2) az ország viszonylag elzárt helyzete miatt nem volt lehetőség arra, hogy a fenti társadalomszerkezetet egy kívülről jövő hódítás a kontinentális viszonyokhoz igazítsa vissza.
3) a fekvésből következik, hogy fenti események után szükségszerűvé vált a flotta fejlesztése. az ipari forradalmat beindíto vagyonok forrása pedig a flotta: egyrészt a levantei és a balti kereskedelem között fontos ponton fekszenek, másrészt ennél sokkal fontosabb, hogy részt vettek az újvilági kereskedelemben és kalózkodásban. ez lehetővé tette, hogy vagyonok halmozódjanak fel.
4) a felhalmozott vagyonokat pedig helyben be lehetett fektetni a húzóágazatokba: a 18. században a textilirparba, amelynek helyben volt a nyersanyaga (gyapjú), a 18. század végén, 19. század elején pedig a vasfeldolgozásba, amelynek szintén. tehát helyi szinten a szükséges nyersanyagok is megvoltak.
ha megnézzük Európa más területeit, akkor kiderül, hogy ezek a tényezők sehol másütt nem voltak meg:
a) Franciao. : itt a társadalmi szerkezet nem kedvezett az iparosodásnak.
b) NRCS: a német területek nem voltak egységesek, és elég nagyok voltak a regionális különbségek is. az a két állam, ahol kibontakozhatott volna a fejlődés, erre pont nem volt alkalmas: a poroszoknál a társadalmi szerkezet és (az akkori területkükön) a nyersanyagok hiánya, a habsburg birodalom pedig az állandó háborúk és a társadalmi szerkezet miatt nem volt erre alkalmas.
c) Hollandia: egyrészt túl kicsi, másrészt a nyersanyagok hiánya hátráltatta
d) Svédország: a fontos nyersanyagok hiányoztak, és túlzottan ritkán lakott volt
e) Spanyolország: a társadalmi berendezkedés volt az akadály
f) Portugália: társadalmi berendezkedés + nyersanyagok hiánya
g) Észak Itália: széttagoltság + nyersanyagok hiánya
