ugy erzem ennek ellent mond az, hogy mig az 1200as evekben a kozterheket:) joreszt termeszetben szedtek Magyarorszagon, addig az 1400as evekben mar foleg penzben.
nyugaton a penzgazdalkodas es urbanizacio eloretorese sokkal korabban megtortent
na most ha a falvak autarchiaban elnek es a varosok kizarolag az elit igenyeit elegitik ki, akkor a penzgazdalkodas eloretoresenek a mezgazdi nepesseg koreben nem sok ertelme lenne, nem?

 

"A francia paraszt a Napkirály korában az alacsony terméshozam mellett (következtében) az önellátásra törekszik. A nagyvárosok környékét és náhány sűrűn lakott vidéket nem számítva a paraszt magának dolgozott, legfeljebb még a közeli városkának. Hallott ugyan a kereskedésről, de az az ő életében mellékes, kiegészítő szerepet játszott. Szülőfalujában próbált tehát szert tenni minden olyan termékre, melyet ő maga nem volt képes előállítani : 1-2 jobb ruhadarabot, sót, ekét, vasszerszámokat.

A bárányok gyapjából és a patak menti földön termő kenderből szőtte ruháit, szerszámait az erdőben vágott fából újította fel, saját szalmájából rakott szegényes házára zsúpfedelet.

Alig vásárolt készpénzért : falujában többnyire cserebere révén jutott a kívánatos holmikhoz. A "pénz" már több, mint fél évezrede forgott a francia faluban, de a helyileg megtermelt javakhoz képest rendkívül kevés volt belőle, s az a kevés is "elbújt. A pénzt városi jószágnak tartották. Ha egy gazdának volt fölös terménye, melyet eltudott adni a közeli város piacán, a pénzt gondosan eltette.

Az évente összekuporgatott pénz jó részét az adó vitte el. A pénzforgalom alapja többnyire a kényszerhelyzet volt, nem pedig a termények feleslege."  

 

Ez a 17. sz 2. felének francia faluja.

Magyarország gazdaságának fő gondja végig (Széchényi : Hitel) a pénzhiány volt. Nemhogy a parasztnak nem volt, de gyakran a királynak sem.

 

ezt nem hiszem. vhol olvastam, hogy a Nemet lovagrend mar a 13. szazadban nemet parasztokat importalt a poroszok foldjere, akik vasekeikkel nagyobb termeshozamot tudtak elerni es kiszoritottak az oslakosokat.
de az egesz 10-11 szazadi mgi reformmozgalom a 3 nyomasos foldmuvelesre, a nehezekere es a szugyhamra alapult. erre jott meg ra a nem emberi eroforrasok alkalmazasa (szelmalom, vizimalom)

 

Magyarországon pl. a vaseke csak a 19. században terjedt el.

A ranciáknál még a fenti időszakban is csak az ország északi részén alkalmazzák a (trágyázásnélküli) 3 nyomásos gazdálkodást.

 

viszont a mezogazdasagi forradalmat az ipar igenyei stimulaltak. a birtokkoncentraciot, a bekeritest a nyersanyag iranti kereslet valtotta ki, erdekes modon az allattenyesztes novelese nem jart a elelmiszeroutput visszaesesevel, hanem epp ellenkezoleg. ennek oka pedig a nitrogenkoto takarmanynovenyek voltak, mert a lucerna jobban utanpotolta a talajt a szuk keresztmetszet ammoniabol, mint az ugaron hagyas.
azaz a gyapjuigeny nelkul soha nem kovetkezik be a mg-i forradalom.

Asszem, ez tipikusan túky-tojás.