144000 Creative Commons License 2006.11.27 0 0 232
„Isten templomai! Megvizsgáltam falaitokat és nem vagyok elégedett, mert hajlotok arra, hogy könnyelműen vegyétek Szavam… Elküldtem angyalomat, hogy vizsgálja meg templomaimat és járja körül őket. Elküldtem, hogy tartson szemlét palotáim felett, és megdöbbentő volt, amit látott…
Falaitok elvesztették ragyogásukat. Romhalmazzá lettek az elefántcsont paloták, a Királyotokhoz méltó lakóhelyek falai, mert nem hívjátok többé segítségül Szentlelkemet, akinek tiszta ragyogása felüdít benneteket és megszenteli lakóhelyemet.
Kincsekkel akartalak elhalmozni benneteket. Falaitok között csodákat akartam művelni és e falak között felépíteni saját teljességemet. Jóságos szándékomban állt, hogy teljesen eltöltselek magammal és átisteniesítselek titeket. Vajon felfogjátok-e szándékaimat?
Én, az Isten, aki nemcsak Egyházam, hanem egész teremtésem Istene vagyok, vágyódom arra, hogy nektek adjam magamat. Életre keltő áthaladásom nem marad észrevétlen. Életadó forrás fakad szánalmas falaitok között! És életre kelve, ujjongva így énekeltek majd:
"A kegyes és szeretetteljes Isten, akinek fenségességét egész teremtése magasztalja, eltöltött engem a feltámadás világosságával. Áldott legyen az Ő Szent Neve! Felragyogott bennem az én Háromságos Istenem. A teremtés Vőlegénye kegyesen belépett hozzám, hogy elborítson szájából származó misztikus tanításokkal és elárassza lelkemet a bölcsesség fényével és tanításával. Fenséges dicsőségben érkezett, hogy emlékeztesse népét, mily nagy hatalom, hogy bűneik megbocsátása által megmenti őket. Ezt teszi velünk Szívének   végtelen irgalmában." Ó igen! Minden utam kegyelem és igazság… és ajkamról igazság hangzik. Szavaimban nincs fortély, nincs hamisság, mert Szavaim fenséggel, hatalommal és nemességgel vannak felruházva.
Ébredjetek templomok! Miért alusztok? Fenségben és ragyogásban áll előttetek Istenetek és benneteket hív! Én uralkodom mindenek felett, és előttetek állok, hogy felkínáljam mérhetetlen kincsemet. Ti lesztek a nyertesek. Figyeljetek! A hajnal akart eljönni hozzátok, ám ti nem értékeltétek ajánlatomat. Dicsőítést sem hallottam kegyes szándékomért.
Nem vagy még érett, nemzedék, és ha mégis úgy gondolod, hogy érett vagy, akkor nem az én udvaromban, hanem máshol nevelkedtél. Mérhetetlen sok kincs van a kezemben, amit korlátlanul osztogatok, mégis sokan vannak közöttetek, akik tönkre tették, miután megkapták, mások meg hamis kincsekre cserélték és eltértek az igazságtól.
Nemes mondanivalóm kezdetén Atyám nehezteléssel tekintett erre a Földre - amely nagy zűrzavarban volt -, és így szólt: "Válogatós lettél, nemzedék…"  Ma ezt mondom: "Nem értél meg bennem. Alighogy felnőttél, levágták ágaidat. Gyümölcsöd élvezhetetlen, éretlen és savanyú, nem jó semmire. Álnokság vezette félre ostobaságodat… " Veled volt a hajnal, de te könnyelműen bántál azzal, ami szent. A gonoszság bűvölete beárnyékolja azt, ami jó, és a vágyak forgószele megrontja az egyszerű szívet. Megfordult-e fejedben valaha, gonosz nemzedék, hogy kegyelem és irgalom vár az Úr választottjaira? Felfogtad-e, hogy én hívtalak téged? Úgy szálltak-e el feletted Szavaim, mint az elhalkuló szóbeszéd? Úgy tűnt- e el jelenlétem, mint az árnyék?
Úgy látszik, ínyedre van a lopott víz, és jobban ízlik neked a titokban elfogyasztott kenyér, ostoba nemzedék. Ezért adod át szájadat szívesen a gonosznak.
Most újból kitárom Szívemet.
Ó nemzedék! Bárcsak felismernéd a ti időtök kegyelmét, az irgalom kegyelmét! E kegyelem meghaladja az emberi értelmet. Bár ismerem gonosz szándékaidat és tudom, hogy tövist fognak belém szúrni közületek sokan, akiket határtalanul szeretek, én kitartok saját szándékaim mellett. Ítéletet mondotok felettem, mint a koldus felett, aki sohasem kap szeretetet, és úgy bántok velem, mint a bűnözőkkel. Álnokság bajnokai, ti a ti világi kincseitekben bíztok, nem az én isteni kincseimben, amelyek megmenthetnek benneteket.


Senki sem jó az Istenen kívül… Egyedül az Isten isteniesíthet át titeket és vihet az erények útjára, hogy csont legyetek az Ő csontjából és test az Ő testéből, és az emberek felismerjék bennetek az Ő ivadékait.
Lelkem bánkódik, mert senkit sem akarok elűzni örök jelenlétemből. Nagy gyöngédségemben kész lennék eltörölni hibáitokat, ha megalázkodnátok és bűnbánatot tartanátok, Isten templomai, ám az istenkáromlást nem bocsátom meg. Tartsatok bűnbánatot, mert Szentlelkem nem lakozik abban a lélekben, amely elkötelezte magát a bűnnek. Ne szomorítsátok Szentlelkemet, ne vádaskodjatok amiatt, ami Istentől érkezik, és ne nevezzétek jónak azt, ami rossz! Az végzetes lesz lelketek számára!
Lelkem megrendült amiatt, amit a magasságokból látok. Nem rejtőzhet el szemem elől a gonosztevő és az sem, aki folytonosan "bosszút" kiált testvérére az éjszakában…


"A mennyekből hallatom hangom. Hangosan kiáltok, hogy mindenki hallja, a jók és a rosszak is. Az én hangom valóban eljutott a világ végére. A jóknak és a rosszaknak egyaránt bűnbánatot kell tartaniuk! A jóknak azért, mert nem követték pontosan az én akaratomat, és mert nem helyes, ahogyan imádkoznak. Sokan csak szavakkal közelednek hozzám.
A rosszaknak azért kell bűnbánatot tartaniuk, mert szívük keménységében halálos bűnt követtek el, valamint azért, mert közömbösek velem és törvényemmel szemben."


Mivel templomaim elvesztették a kegyelmet, végtelen irgalmamban én továbbra is kiárasztom Lelkemet e gonosz nemzedékre, hogy életre keljen. Akkor majd ujjongani fog ez a szárazság és újból termékeny lesz. A szeretet együtt fog járni a becsületességgel és elmúlik a régi világ…
Bár előre láttam, hogy közületek sokan fogják rosszakarattal telve visszautasítani csodáimat, én fogok végül diadalt aratni e gonosz nemzedék felett. …..


Amikor majd minden embert magamhoz vonzok, a Szívembe, akkor fogok újból megdicsőülni. Én vagyok az új Ádám, a tanítás világossága és a Szent Bölcsesség. Amikor minden ember, vagyis a világ felismeri és elhiszi, hogy engem az Atya küldött, újból diadalt fogok aratni, mert egy hangon fogják mondani:
"Ő a Krisztus, a Szentháromság egyik Személye, a tiszta Világosság, aki isteni világosságába viszi a lelkeket és az egész teremtést. Ó Uram és Istenem, Te mindent saját kezeddel teremtettél fenségben és ragyogásban. Örömtől mosolyogva teremtettél és kegyelemmel töltöttél el mindeneket, de az ördög irigységében megfosztott minket e kegyelmektől, még az élettől is. Megfosztott a Te világosságodtól, amíg el nem jössz, Szabadítónk és Megváltónk, hogy megments minket. Urak Ura, lelkünk kenete, háromszor szent Világosság, földi életedben a feltámadás által Te átisteniesítetted, lelkivé és romolhatatlanná tetted isteni Testedet, Te legyőzted a föld minden anyagi vonatkozását. Győzedelmeskedtél a halál felett. Örök időkre szóló Kinyilatkoztatást adtál. Emberiség Szerelmese, Te, az élő Isten, nekünk adtad menyasszonyodat, hogy biztonságban megőrizze az igazságot. Ó háromszor Szent Világosság, Te láthatóvá váltál testben, hogy megmutasd az Atyát nekünk. Az Atyát, aki Benned van, és hogy Te őbenne vagy."

Ezért ne kérdezd, nemzedék, milyen lesz a diadal. Diadal akkor lesz, amikor végül az egész teremtés együttműködik velem a szeretet átalakító egységében és eggyé válva, egy hangon így kiált:

"Jézus a Krisztus!
  Jézus az Úr!"”