ez a grafikon kulonosen nagyszeru. A mezogazdasagi munkaero produktivitasat mutatja, az 1500as angol produktivitast 1nek veve.
Ez a mutato nagyon fontos, mert ez hatarozza meg, mennyi embert bir eltartani a mg, akik aztan varosokban telepulhetnek le.
Ne tevesszen meg, hogy az abra az egy fore juto hatekonysagot mutatja, es nem az egy hektarra esot. A teruletegysegre eso kibocsatas, ugyanis folyamtosan nott a tortenelem folyaman, azonban ez az urbanizacio szintjet egyaltalan nem biztos, hogy befolyasolja.

Nos az abrabol jol latszik, hogy Europaban legalabb 2 jol elkulonitheto palya volt, az egyik a munkaintenziv gazdasage, a masik a munkatakarekos mezogazdasage.
Az is latszik, hogy a gazdasagok a munkaintenziv mgbol at tudtak menni a kevesbe intenzivbe, es forditva. Az is latszik, hogy mindig az iparosodott centrum orszagok rendelkeznek magas hatekonysaggal a mezogazdasagban es a periferia alacsonnyal.
Ennek oka az, hogy a marginalis produktivitasu mezogazdasagi munkaerot az ipar felszivja, ha az ipar marginalis produktivitasa nagyobb.
Tehat az angol es holland mgi forradalomnak ket osszetevoje volt:
1. teruletegysegre eso output novelese, ennek onmagaban semmi jelentosege nem lett volna, meg igy is boven le voltak maradva a kinai termelekenyseg mogott
2. a munkaegysegre eso output novelese. ez volt a lenyeges dolog, es ennek oka, hogy az ipar elszivta a munkaerot a mg-bol.
tehat nem a mg-i forradalomban kell keresni az ip. forradalom okat, semmikepp.
visszaternek inkabb eredeti hipotezisemhez, miszerint az ipari forradalom oka pont az, hogy a mg mar nem birta novelni a munkahatekonysagot, tobb embert mar nem lehetett kiszivni az agrarszektorbol, ezert a gepekhez fordultak.

Kinaval osszehasonlitva pedig:
Kina mar legkesobb az 1600as evekben elerte azt a mezogazdasagi munkahatekonysagot, ami Angliaban az ip. forradalom idejen volt.
Adam Smithtol tudjuk, hogy a kinai munkas realbere a vilagon a legalacsonyabb volt, mar akkor is, az angoloke pedig a legnagyobb. ennek oka, az hogy a kinai ipar produktivitasa alacsony volt, ezert azt az embertomegek, amely elmeletileg kepes lett volna az ip. forr. beinditasara az improduktiv hivatalnokreteg es a hadsereg vette fel.

Ennek okat en tovabbra is abban latom, hogy a kinai videknek nem volt szuksege iparra abban a mertekben, ahogy europanak volt, azaz az ipar tarsadalmi hasznossaga sokkal alacsonyabb volt.