A feudalizmusban a parasztok "ipari" szükségleteit a falusi munkamegosztáson belül a helyi mesteremberek elégítették ki . A kovács, a takács, stb.
ugy erzem ennek ellent mond az, hogy mig az 1200as evekben a kozterheket:) joreszt termeszetben szedtek Magyarorszagon, addig az 1400as evekben mar foleg penzben.
nyugaton a penzgazdalkodas es urbanizacio eloretorese sokkal korabban megtortent
na most ha a falvak autarchiaban elnek es a varosok kizarolag az elit igenyeit elegitik ki, akkor a penzgazdalkodas eloretoresenek a mezgazdi nepesseg koreben nem sok ertelme lenne, nem?

Vasekét asszem a 18.sz-tól alkalmaznak.
ezt nem hiszem. vhol olvastam, hogy a Nemet lovagrend mar a 13. szazadban nemet parasztokat importalt a poroszok foldjere, akik vasekeikkel nagyobb termeshozamot tudtak elerni es kiszoritottak az oslakosokat.
de az egesz 10-11 szazadi mgi reformmozgalom a 3 nyomasos foldmuvelesre, a nehezekere es a szugyhamra alapult. erre jott meg ra a nem emberi eroforrasok alkalmazasa (szelmalom, vizimalom)

Véleményem szerint ez pont fordítva történt, hisz az ipar erőforrásigényének megnövekedéséhez keresletnövekedésre volt szüksége, az meg csak a mg-ból jöhetett.
viszont a mezogazdasagi forradalmat az ipar igenyei stimulaltak. a birtokkoncentraciot, a bekeritest a nyersanyag iranti kereslet valtotta ki, erdekes modon az allattenyesztes novelese nem jart a elelmiszeroutput visszaesesevel, hanem epp ellenkezoleg. ennek oka pedig a nitrogenkoto takarmanynovenyek voltak, mert a lucerna jobban utanpotolta a talajt a szuk keresztmetszet ammoniabol, mint az ugaron hagyas.
azaz a gyapjuigeny nelkul soha nem kovetkezik be a mg-i forradalom.