Szvsz nem igaz az, hogy a mg-i termles nem tamasztott keresletet az ipar fele a kozepkorban, hanem pont ellenkezoleg.

Hiszen vasekeket, szelmalmokat a parasztok nehezen keszitettek maguknak.
Az a sok kovacs es szabo a magyar vezeteknevekben is arra utal, hogyha kisipari meretekben is, de aggregalva jelentos aruforgalom zajlott le a kozepkori varosok es videk kozott is.

Pedig így van.

A feudalizmusban a parasztok "ipari" szükségleteit a falusi munkamegosztáson belül a helyi mesteremberek elégítették ki . A kovács, a takács, stb.

Vasekét asszem a 18.sz-tól alkalmaznak.

Es en inkabb azt tartanam jobb magyarazatnak, hogy az angol es holland mg-i forradalmat pont az ipar emberi eroforrasigenye hivta eletre. (Mg-i arforradalom)

Véleményem szerint ez pont fordítva történt, hisz az ipar erőforrásigényének megnövekedéséhez keresletnövekedésre volt szüksége, az meg csak a mg-ból jöhetett. (nyilván Angliánál a külkerből is, de az is a felvevő piacok átalakulásának függvénye volt. A  lentebbi adataimból jól látszik a mg termelékenységnövekedésének exponenciálisan gyorsuló üteme, mely pont 1700 és 1750 közt gyorsul be igazán, és ez teszi lehetővé az angol városi ipar átalakulását.

Kínában meg nem nemigen volt intenzív mg-i fejlődés.