Richelieu szerint a 17. szazadi haborukban szinte minden hadjarat a logisztika hianya miatt bukott meg, a katonaknak nem volt mit enniuk. Gusztav Adolf serege azert manoverezett olyan gyorsan a 30 eves haboruban, hogy mindig friss teruleten tudjon fosztogatni, kulonben a hadsereg szetszeled.

Logisztika, igen. Közlekedés.

Angliának óriási előnye volt az ország szinte minden pontját a tengerrel és (így)egymással összekötő csatornarendszer kiépülése a 18. sz elejére, hisz a tömegárukereskedelem egyik legnagyobb akadálya korábban az volt, h a szállítás többszörösére növelte az áru önköltségét.  Persze, akkor miért nem Hollandia.

 

Másik, a mezőgazdaság termelékenysége.

Ismert, h a középkori gazdaság lényege, h az uralkodó és a városi szektor szektor a primer (mg-i) terménylecspolásából él úgy, h a primer nem jelent keresletet a szekunder felé, mert az iparcikkeiket, termelőeszközeiket a falvak maguk állítják elő.

A szekunder ezért a külker és az uralkodó szektor kereslete által biztosított nyereségét nem halmozza fel, hisz minek, hanem elfogyasztja (pl. az itáliai fénykorszak)

Évszázados tapasztalat, a mg terméktöbblete (már ha éppen van) 20-20 % körül mozgott.  Angliában becslések szerint a búza terméshozama/acre 

 - 1200 és 1650 közt 8 bushelről 11-re nőtt, 

-  1750-re újabb 30 %-os növekedés

-  1800 re ismét.

 

Így megjelent egy olyan stabil (?) terménytöbblet, miáltal a primer szektor keresletet képes indukálni a városi felé, ott meg beindul az ipari verseny.