Tehat a kerdesem:
Miert Angliaban, miert nem Kinaban?
A valaszom: Angliaban a toke hatarkoltsege kisebb volt mint a munkae, szemben Kinaval, ahol pont forditva.
Ennek oka az, hogy az Europai fejlodes a kozepkorban sokkal tokeigenyesebb volt, mint a kinai. A kinaiak gyakorlatilag neolit modszerekkel fenn tudtak tartani egy oriasi populaciot, amelynek nem volt szuksege iparra, ezert alacsony produktivitasu katona es hivatalnokretegekben csapodott le a nepessegfolosleg.
Ezzel szemben Europaban a romai idoktol kezdve emberhiany volt. A munkaerohiany legszembetunobb jele a feudalizmus nevu tarsadalmi struktura, amely vegsokig lecsupaszitott, fapados am igen robusztus modszerekkel iranyitotta a tarsadalmat. A kis letszamu elit a leheto leghatekonyabb es legstrapabirobb modon volt egyszerre eroszakszervezet, politikai rendszer, birosag, minden.
Ezert jelent meg a vaseke, szelmalom, vizimalom, szugyham europaban, amelyek mind tokejavaknak tudhatoak be es a draga emberi erot hivatottak helyettesiteni.
A haboruban is hasonlokeppen hardverigenyes hadviseles folyt, nehez pancelok, varak majd lofegyverek. A kinaiak a nagy falat tobb szazezer emberrel vedtek, mig a magyar vegvari rendszer ugyanakkora frontot vedett par ezer emberrel.
A tokeigenyes termeles miatt a piacra valo belepes korlatai megnottek, ez okozta a specializaciot es a keso kozepkori ipari-urbanus kozpontok letrejottet.
Tokeigeny nelkul az ipar decentralizalt maradt volna, mint Kinaban.

Tovabbi ervek:
- Adam Smith es kortarsai szerint a 18. szazadi Angliaban voltak a legmagasabbak a realberek es Kinaban a legalacsonyabbak
- az angoloknak nem volt eleg emberuk arra, hogy komolyabb hadseregeket tartsanak fel, meg akkor sem, amikor letuk forgott veszelyben, pl Napoleon kontinentalis blokadja idejen. viszont penzuk(=tradeable goods) boven volt ra, hogy spanyol lazadokat es porosz ezredeket vasaroljanak, valamint a vilag legnagyobb flottajat tartsak fenn. tehat meg a haborukat is tokevel nyertek es nem munkaval.
alapvetoen egesz Europaban nem volt soha eleg ember ahhoz, hogy a szethuzo eroket legyurve egyseges iranyitas ala keruljon a kontinens. ket valamire valo kiserlet tortent csak Napoleon es Hitler idejen (nem veletlenul mindketten munkaerofolosleges helyzetbol indultak)
- Richelieu szerint a 17. szazadi haborukban szinte minden hadjarat a logisztika hianya miatt bukott meg, a katonaknak nem volt mit enniuk. Gusztav Adolf serege azert manoverezett olyan gyorsan a 30 eves haboruban, hogy mindig friss teruleten tudjon fosztogatni, kulonben a hadsereg szetszeled.
stb, stb.