-fosszilis adó: ebben a témában nagyon jó lehetne kampányolni a dolog zöld céljával, természetesen ez a rendszer automatikusan felváltaná a meglévő zöld-energia támogatásokat, a vezérelv: ne vegyünk el egyik kézzel és osszunk a másikkal, hanem csak vegyünk, de csak attól akitől kell. A magyar kormányok eddig is rendkívül találékonyak voltak új adónemek bevezetésénél, kétlem hogy pont ez okozna akadályt

 

-adózás ágazatonként: nos ez viszonylag új gondolatom volt, nem elemeztem ki az ehez hasonló mellékhatásokat. Az tény, a termékek szállíthatósága azok saját piacán globális versenyhelyzetet teremt, tehát ott mindenképpen kell az alacsonyabb adókulcs, különben piacot veszítünk. Itt is az a vezérelv, hogy az adókedvezménynek a támogatást kell kiváltania, így nem fordulhat elő hogy hatalmas elánnal exportálunk olyan terméket, amit ha beleszámoljuk az adóból finanszírozott támogatást tulajdonképen önköltségi ár alatt adjuk... szerintem ezeket a játszmákat meg kéne hagyni más országoknak. Pl. támogassák csak a franciák a mezőgazdaságukat, akkor majd felvásároljuk az ő adóból támogatott termékeiket, mi meg az erőforrásainkat használjuk másra.

 

-hiteladó:

 Egy néhány százalékos hiteladó nem lehetetleníti el a hitelfelvételt, csak megdrágítja. Olyan ez, mintha hitelfelvételkor magasabb lenne a kamatszint mint betét képzésekor. Ez vagdossa a bankok meglévő profitját (ami szvsz amúgy is helyes). Itt vissza kell utaljak a szociális gondoskodás általam szivesen látott likvidálásának. Meg vagyok róla győződve, hogy az állam szociális gondoskodása neveli ki azt a felelőtlen gondolkodást, ami a fogyasztási hitelek térnyeréséhez, a megtakarítások, és a gyerekvállalás csökkenéséshez vezet. Az emberek bíznak a közös-kalap rendszer örkkévalóságában, és olyan kockázatokat vállalnak fel, amit egyébként nem tennének. Az a meggyőződésem, hogyha a szociális biztonság pilléreit, mint az állami egészségügy, és nyugdíjrendszer lebontjuk, akkor az emberek megtakarítási hajlandósága a sokszorosára nőne, ami nem függ össze szorosan a betétekért kapott kamattal, mert az emberek vész esetére halomzzák fel a pénzt, nem a kamat kedvéért. Vagyis, a hiteladó ugyan megnehezíti a hitelek felvételét, lakosság és vállalkozások számára egyaránt, viszont a kisemberek által gyűlytött biztonsági tartalék szerepét képező betétek kamata akár egészen alcsony is lehet, ami kompenzálja a hiteladó jelenlétét. A lakosság eladósodási hajlandóságát a személyes kockázatok megléte amúgy is erősen csökkenti, mindez a hiteladóval együtt a pénzt a fogyasztási hitelek felől áttereli a vállakozások felé.

Visszaigényelhetőség viszont pl. pont azt eredményezné amit írtál: csalnának vele.

 

-fogyasztás adóztatás:

 elviekben nem értek egyet a progresszív jövedelemadóztatással. Ez egy buta teljesítmény-pusztító rendszer, ahol a napi 8 óra munkából az első 3 nem adózik, a második 3 adózik 20%-ot, az utolsó 2-meg 40%-ot, és akkor még nem számoltunk a tb-vel. Ezt a rendszert le kell cserélni valamire, mivel az áfakulcsok és az szja változtatása nem 2/3os törvény tudtommal, ez mindig mozgástér a kormánynak hogy szakítson a szocialista hagyományokkal...