Kedves milyennincs!

> 2. 1808-as: Abaújban patakot (rivus, i, hn. patak, vízfolyás;

Ez megvan: ma Myslavský potok-nak hívják, és Kassánál torkollik a Hernádba, vö. <http://www.mapquest.com/maps/map.adp?formtype=address&country=SK&city=Myslava>, majd a nagyítást állítsuk az 5 legnagyobb fokozat egyikére.


> de az abaúji patak mellett település nem mutatkozik.

Ott van az a következő sorban, csak a „Miszloka h. Teutschendorf g. Myſlawa s. | Pagus | C. Abaújvárien.” név alatt. – Ez az a falu, ahol a Miszla-patak beleömlik a Hernádba, 1969 óta Kassa térképén egy városrészként szerepel <http://www.cassovia.sk/myslava/>.


> Viszont van Ronyvai név, s nincs Ronyva település, csak patak (ellenpélda a közelből).

Erre a problémára is kitértem a 4295-os hozzászólásban. Most megpróbálom másként megvilágítani at erről való véleményemet. Az első tény: a Ronyva (szlk. Roňava) státusa folyó és 50 km hosszú folyású. A Miszla-patak viszont patak, és – bár adataim nincsenek – a Ronyvánál jelentősen rövidebb lehet.

Víznevekről helyben nem képződik lakosnév, mivel a kis patakok is több falut érinthetnek, így ezek területén nem bír a nevük megkülönböztető erővel*.

A valószínűbb forgatókönyv tehát az, ha valaki áttelepül valahonnan. Az áttelepülő lakosnévi származási neve eredhet a befogadó közösségtől és eredhet az áttelepülőtől. A befogadók földrajzi ismeretei a távolság függvényében csökkennek: már 50–100 km-nyi távolságban is elveszik az olyan kis vízfolyások ismerete, mint a Miszla-pataké, viszont a Ronyváé, amely folyó (ha nem is nagy) megmarad. Irodalmi, egyéb forrásokból szerintem a Ronyva még a magyar nyelvterület délnyugati részében is ismert lehet. Ezért a Ronyváról való elnevezés nagyságrenddel valószínűbb, mint a Miszla-patakról.

Vegyük a másik eshetőséget: a betelepülő nevezi meg a forrásterületét. Én pl. elképzelhetetlennek tartom, hogy a szülőhelyemet úgy határozzam meg, hogy „a Bene-patak** mellől származom”: ha nem akarok települést említeni, akkor annyit mondok „mátraalji vagyok”. Ettől a lakosnevem *Mátra(alj)i lesz. Azt is mondhatnám, hogy „onnan nem messze folyik a Tarna” (> *Tarnai), amely ugyan kis folyó, de erről úgy vélhetem, hogy a befogadók azért azonosítani tudják, a Bene-patakot viszont nem.

Ezek a megfontolások, ami szerint nem hiszem, hogy a név a patakról jő. Az lehet, hogy (a) a falut korábban Miszlónak hívták magyarul, ill. (b) valamiért nem volt ismert a magyar neve, ezért a szlovák Myslava név *Miszlau > Miszló magyarosítása volt az elnevezés alapja.

* Van egy típus persze, a lakóhelynév, ahol a víznév is motiváció lehet: itt egy falun belül a víz melletti lakóhely különböztetődik meg a víztől távolabbi centrális területtől. De ez a németben igen gyakori típus a magyarban és a szlovákban meglehetően ritka. Ezért az ilyen alakulat valószínűsége is alacsony. Sőt, ha kialakul, akkor is Vizi, Pataki jellegű névre gondolhatnánk, ahol a víz konkrét neve nem szerepel, mert az a falun belüli relációban nem számít: ott a víz a lényeg. A konkrét víznév csak akkor várható, ha megjelenik, ha a faluban több víz (patak) is lenne.

** A Benei családnév nem is a patakról való, hanem a Bene településnévből; sőt a patak is az elpusztásodott Bene faluról kapta a nevét.


> Urbárium összeírásban 1701-ben 'Predium Mislaj' írott formában szerepel.

Ezt a hozzá csatolt magyarázat a tolnai Miszlával azonosítja, az biztos, hogy a felsorolt falvak mindegyike Tolna, Veszprém és Somogy megyékbe lokalizálható.


> Végül az 1715-ös összeírásban Trencsén vármegyében bizonyos Georgius Miszla él egy Kulcsos =Klucsó nevű faluban.

Ennek a személynek a neve magyar, mivel nincs rajta lakosnévképző (pl. szlk. Myslavec > m. Miszlavec, vagy szlk. Myslavský > m. Miszlócki). Ugyanitt szerepel Joannes Malovcsky, másutt Joannes Malovszki (< szlk. Malovský < ? Malovo stb.), Georgius Kossak (< szlk. Kašák <: m. Kassa [sic!]), amely mutatja, hogy jelen van szlovákok esetén a szlovák névképzés. Ezen kívül az 1873-as helységnévtár szerint tiszta tót, amit vélhetően 1715-re is vissza lehet vetíteni, különös tekintettel arra, hogy a falu neve a magyarban is szlovák.

Mindez a gondolatmenet arra jó, hogy így belátható, Georgius Miszla neve nem itt keletkezett, hanem a vélhető korábbi, magyar lakóhelyén. Így nincs ok arra, hogy csak ez alapján a Tolna megyei Miszlán kívül más ilyen nevű települést is feltételezzünk.


> Nincs ennek a Miszlának közszó-i (közszavi? bocs) jelentése??

Nincs. Ez a régi szlovák Myslav személynév Miszló magyarosodásából veszi az erdetét. Ha ilyenhez a régi magyar nyelvben az -i képző járult, akkor a szóvégi -ó analógiásan -a-ra váltott, vö. Makó > Makai. Így lett a miszlai melléknév. És mivel a miszlai melléknév eredhetne egy Miszla településnévből is, emiatt idővel analógiása a tolnai Miszló neve Miszla alakúvá változott.

Ez az -ó > -a változás tehát egy elég bonyolult folyamat, amely feltételezi a magyar környezetet, és ott is alkalmilag történik meg. – Ebből kiindulva a kérdéses Miszla-patak eredeti neve is vélhetően Miszlai-patak volt, amely a szlk. Myslava > m. *Miszlau > Miszló helynévből eredt. Csak idővel kophatott ki az -i a pataknévből.

A névadók talán a kassai magyarok lehettek, akik eszerint úgy nevezték volna el magyarul a patakot, hogy a névadó településnek nem feltétlenül volt magyar neve. Ennek oka az, hogy a pataknak az ő szempontjukból – pl. várható vízhozama, áradás a miatt – nagyobb jelentősége volt, mint magának a falunak. (Emiatt is maradandóbbak a víznevek, mint a településnevek.) – Ennek analógiájára az vélelmezhető, hogy a Kassára a faluból betelepült személyt elnevezik a patak mintájára. Így lehet a Miszlai nevet ehhez a helyhez kapcsolni. De ez még mindig feltételezés, amelyet jó lenne írásos adatokkal megerősíteni (persze itt és most ezt nem tudjuk).