Vágyadat kinyilvánítod

Hívásod a legkisebbnek is megadod

Hívásod a magányosan haladónak is megadod

Ruhád egyszerű, lábadat saru nem övezi, hajadat odaadod a süvítő szélnek, sebeidet engeded szegeknek, hagyod töviskoronát újra előhívja véredet

 

Értünk teszed

 

S mit adsz korbácsütésért ?

Mit nyújtasz át nekünk ?

 

Szent Szívedet

 

Nézésedben vágyadat adod

Szavadban kérő hívásodat adod

Kezedben Szíved

Kezedben megbocsátás

Kezedben irgalom

 

Ki nem ismer, fél még Tőled

Ki nem látott még, inkább elfordul Tőled

Ki megérzi szereteted, megijed, s elszaladna, bár lépne közben közelebb

 

Oly igen egyszerű vagy

Oly igen egyszerű minden szavad

Oly egyszerű szent akaratod

 

Szándékod adni

Szándékod kérést meghallgatni

Szándékod együtt járni, velünk

 

Ha szívünk kinyitjuk résnyire

Ha figyelmünket elfordulás nem zárja el

S ha csak egyetlen sóhajt Hozzád emelünk

Mellénk lépsz és segítesz

Igen, Te mindig segítesz

Nem tudjuk, pedig Te lépsz helyettünk

Nem tudjuk, pedig Te adsz nekünk

S mink van, Tőled van

Egyetlen mi birtokunk, akaratunk

Adsz mikor nem kérünk, s mennyivel többet adsz ha kérünk

Önzetlen kérésre, segítséget meg nem tagadod, megadod

S ha Szent Arcoddal járunk, ha figyelmünk már Tied

Felemelsz kezeidbe, öltöztetsz ruhádba, ágakat elhajtod utunkból, szakadékokat eltünteted, oázist teszel sivatag közepére

 

Értünk teszed