Mélyen magamba néztem. Tegnap cselezni, dekázni tanítottam egy tesi szakos főiskolás röplabdás lányt, mert vizsgáznia kell fociból. Mutattam volna, hogyan kell, és rájöttem, hogy nem tudom, hogyan cselezek, hogy rúgom meg dekázás közben a labdát.  Amikor tanultam, nyilván tudtam, de mélyre süllyedt, soha nem tanítottam hát lesüllyedt a mélytudatba. Így voltam a szex-szel is, míg nem kezdtelek itt titeket olvasni. Azóta valahogy tisztult előttem a kép. A switsh állapotot én egyszerűen a (túlfejlett - eredeti  hordai állapotát megőrzött, vagy infantilis maradvány jellegű, nem tudom ) beleérző, azonosuló képességemnek tulajdonítom. Ami a másikkal történik, velem is történik. Ha nem szex, akkor persze kizárom. nem érzek fájdalmat, ha megütöm az ellenfelemet. Nem sajnálom, ha fellököm a vállammal. De intim helyzetekben nagyon felerősödik. Érezni akarom, amit a másik érez. Élvezettel veszem a számba a hüvelyéből kihúzott vibrátort, noha nincsenek homo hajlamaim. És persze szwitch vagyok.  Talán dom lettem volna, de féltem a büntetéstől? Vagy egyszerűbb volt rávenni a lányokat a domina, mint a sub szerepre? Mindenesetre valahogy most egy szinten van bennem a kettő. És nem csak SM, hanem BD tartalma is van, csak valahogy a BD küszöböm jóval alacsonyabb, mint az SM. Uralkodói és megalázkodó szerepemből jóval hamarabb zökkenek ki. Mindenkinek van küszöbe, hisz azt élvezed ugyan, hogy véresre harapod a nyakát, de ha belegondolsz, hogy a légcső porcai roppannak szét összezáródó fogsorod alatt, megrettensz, lehervadsz.