Ez a kérdés magánban jött, de érdekelheti a nagyobb nyilvánosságot is (ehhez született a 4288-as kérdés):


> He egyszer időd engedi, engem a Miszlai és Viczing családnevek eredete érdekelne.
A ma élő Miszlaiak zömmel Somogy és Tolna megyékből származnak, ez utóbbiban van Miszla település is. Ugyanakkor van hírünk zempléni gyökeres Miszlaiakról is és találtunk Kassa környékén Miszla patakot.
A Viczingek a Fejér megyei Tárnok alapítói, néhány régi szlovák nyelvű sírkővel. A Viczing előfordul még Sóskúton Vitzing-ként, Taksonyban és Harasztiban a Witzing német eredetű családnévnek számít.

Miszlai: Mint sejtetted, ez egy magyar lakosnév egy Miszla vagy egy Miszló településnévről. Ezek közül is tulajdonképpen a Tolnai megyei Miszla a biztos.


A felvetett másik földrajzi névhez: patakról így nem szokás elnevezni személyeket. A patakok elhelyezkedése nagyobb területet érint, mint az településneveké, ezért kevésbé alkalmasak megkülönböztetésre. Ha viszont távolabbi áttelepülés esetén messzebbre megyünk, akkor pedig egy nem túl jelentős patak nem olyan ismert, hogy a befogadó helyen lakosnévi elnevezés alapja legyen: maguk az áttelepültek sem szokták ilyen patakokkal azonosítani forráshelyüket.

Ha már ez a lokalizáció felmerül, akkor ezzel a pataknévvel összefüggő m. Miszlóka telelpülésnév merül fel. Ez a hely az 1960-as évektől Kassa dk. városrésze A település a tatárjárás után németekkel települt, német neve is Teuschendorf (Deutschendorf), azaz ’Németfalu’ volt. Idővel azonban elszlovákosodott, és állítólag a szlovákok a rajta átfolyó patak nevét vitték át a falura: Myslava*. Ez a szlovák név már a XIV. sz.-ból adatolható Myzla alakban. A szlovák Myslava várt magyar átvételi alakja *Miszló, ez utóbbi -i melléknévképzős formája pedig miszlai
(N.B. A Tolna megyei Miszla név is Miszló volt eredetileg, csak a miszlai melléknévi forma Miszla töv eidővel kiszorította az eredeti formáját).

A várt *Miszló (és az ehhez keletkezett esetleges újabb *Miszla) tehát elviekben lehetett Miszlai lakosnév alapja, csak az kérdés, hogy gyakorlatilag is elhetett-e. Nem sikerült adatokat nyernem, hogy milyen időhatárok közt létezett ilyen magyar névalak, ha egyáltalán létezett. A XIV. sz.-i említés még túl korai, a következő forrásom pedig már az 1873-as helységnévjegyzék, amelyben Miszlóka-ként szerepel. Ez utóbbiból azonban nem várható Miszlai lakosnév, csak Miszlókai, ahogy az egy könyv szerzői közt – vélem előnévként – Miszlókay Stoffán György-ként elő is fordul. Azonban persze nem lehet teljesen kizárni, hogy a XVI-XVII. sz.-ban volt magyar Miszló vagy Miszla névalakja is, így azt sem lehet kizárni, hogy egyes Miszalaiak neve innen jőne. (N.B. De az is lehet, hogy a zempléni Miszlaiak korán települtek át Tolnából.)

A szlovák Myslava helynév a szláv Myslav személynév régi -ja nőnemű birtokos képzős származéka. Ez a személynév gyakori volt és különböző képzőkkel gyakran adott településnevet, pl. a Mysl rövidülésének származékai a magyar Misleny és Mislye (ma Szlovákiában: Myslina, ill. Myšľa) helynevek is. Szlovákiában ilyen még Myslenice (m. Grinád, Grinava, n. Grünau; ma Bazin/Pezinok része). Cseh Myslic, Myslík, Myslin stb. Lengyel Myślec, Myślęcin, Mysłaków stb. Horvát Mislina, Mišljenovac. Stb.

Bár a fenti egy biztos Miszla-n és egy bizonytalan Miszlóka-n kívül nem sikerült további helynévi alapot feltalálnom, nem zárható ki továbbiak korábbi léte sem, hiszen a hasonló nevek nem ritkák.

* Bár kevéssé gyakori, hogy személyről nevezzenek el egy patakot. Így inkább az vélhető, hogy települést neveztek egy a személyről, amely településnévről kapta a nevét a patak. Hogy a patak névadója a mai település volt-e, vagy egy másik közeli falu, azt nem tudni.


Viczing: Emögött mindenféleképpen a német Witzing vezetéknév magyaros lejegyezését kell feltételeznünk. A n. Witzing csn. etimológiája: Witt alapnév + n. -z kicsinyítő képző + -ing leszármazott/apanév-képző.
A Witt alapnév is német: ez az ón. widu ’erdő, fa’ (pl. n. Witter < Wither) vagy a wíg ’harc, háború’ tagot (pl. n. Wiegand) tartalmazó összetett germán nevek önállósult rövidülése. Esetleg a -z nem önálló kicsinyítő képző, hanem a régi n. witz ’tudás, ész, értelem, belátás, felismerés, eszesség, bölcsesség’ főnévből származó szn. -ing képzős apanévi származéka.

A nevet névtani alapon nem lehet közelebbről lokalizálni a német nyelvterületen, csak az alnémet (tehát északnémet) eredetet lehet kizárni. Vagyis a tulajdonképpeni magyarországi „szász” alapnépességet. A németországi telefonkönyvet megnézve mindenesetre feltűnő, hogy a 7 találatból 6 bajorországi és azok közül is 5 svábföldi.

(N.B. A Witzing egyébként alakilag lehetne képzőtlen lakosnév is egy Witzing vagy Witzingen, esetleg képzős lakosnév egy Witz településnévről. Ilyet azonban nem sikerült lokalizálnom, bár Witzendorf, Witzenhausen, Witzenzell stb. alakulatok előfordulnak.)

A tárnoki Viczingekről. A török után történtek vegyes német-szlovák betelepítések, és ahol a szlovákok voltak többségben, ott asszimilálhatták a németeket. Több magyarországi szlováknak esetén erről árulkodik a német vezetékneve, ilyen pl. Alt, Fuhl. Ez különösen a pilisi részre volt jellemző. Nem tudom, Tárnok honnan települt, de lehet, hogy az ottani Viczingek német nevük dacára így lettek szlovák nyelvűek: vagy még a korábbi lakóhelyükön, vagy már ott.