OFF: Az 5/c annyira szigtitkos, hogy természetesen teljesen érthetetlen.

ON:

„Odaadod magad egészen…”

Ez érdekes. Oda tudom-e adni magamat egészen? (Tetszőleges igeidőben.) Biztosan nem. Önző vagyok, mint mindenki. Érezhetem azt, hogy mindent odaadtam, ez az egész, de ez csak érzés, önámítás. Oda szeretném adni, de nem tudom feltétel nélkül, kapni is szeretnék. Talán kevesebbet, talán többet, mint amennyit én tudok adni magamból. Szeretném elhinni, hogy akinek adok, azt kapja, amire szüksége van, hogy el tudja fogadni, hogy nem csak rákényszerítem a saját kitalációmat. Egyáltalán, oda kell adnom egészen magamat? Kicsit sok vagyok, mondták már, és nem pozitív csengéssel. Valakinek pont ennyi kell. Valaki, olvasod a fórumot?