Kedves DG189!

Gilincsek: A legvalószínűbbnek tartom azt, hogy egy Glinček alakú szláv név magyarosodásáról van szó. A név egy Glinka előzménynév -ek kicsinyítő képzős származéka. A keleti-szláv (orosz) Glinka (Глинка) név a művészettörténetből ismerős lehet: a név az or. glina (глина) ’agyag’ szó kicsinyített formája, ilyen formában ’kaolin’-t is jelent. Az elnevezés alapja az ilyen alapanyaggal való foglalkozásra, vagy az ilyen talajú helyen való lakóhelyre való utalás lehet. A glinka (глинка) szó az orosz tájnyelvben ’vadgalamb’ jelentésű is, így a névadás motivációja ezen is alapulhatott (pl. a jellemre utalva).

Bár a név alapvetően keleti-szláv eredetűnek vélhető, nem lehet kizárni a lengyel, ill. esetleg a szlavón (kaj-horvát), szlovén eredetet sem.


Kripczi: A név kialakulásának körülményeit nem látom teljesen világosan. Ami elsősorban zavaró, az az -i végződés. Ezt elsősorban a magyarból tudnám magyarázni, azonban a név egyáltalán nem magyaros, így végső soron magyar eredetű sem lehet.

Az -i végződés nem lehet lakosnévképző, mivel nem tudtam a Kripcz- taghoz magyar(országi) településnevet lokalizálni, és amúgy valószínűtlennek is tetszik ennek a léte. Az -i-t így talán a magyarosodás során az alapnévhez tapadt „jelentés nélküli”, adaptív végződésnek tekinthetjük.

Az alapnevet a szlávból fogom magyarázni, így a névvégződés szláv eredetét is figyelembe kell venni. A m. -czi talán a ritka szláv -čí (vö. krajčí ’szabó’ < krájať ’vág’) foglalkozásnév-képző magyarosodott formája, vagy egy szláv -ský/-cký lakosnévképző magyarban történt egyszerűsödése. Ez előző valószínűsége meglehetősen csekély, mert a -čí képző nem produktív. A szláv lakosnév ilyen egyszerűsödése során várható átmeneti és mellékalakokat viszont nem találom.

Mivel összességében a név alaprétegében a szláv etimológia tűnik valószínűnek a név első -i-jét lehet, hogy a szótagképző -r-t nem ismerő valamely nyelv (pl. a magyar) toldotta be, így a krp- kiindulást is figyelembe kell venni.

A szláv lakosnévhez mégis kiindulhatunk talán a pl. Krpský formákból, amely egy Krp- alaptelepülésre utal, pl. Krpy Csehországban.

A -čí foglalkozásnév-képző esetén szóba jöhet a szlovák Krpčiar, ahol egy azonos jelentésű végződés található: e név alapja a szlovák krpce ’bocskor’ szó, a név így ’bocskorkészítő’-t jelent (bár lehet, a foglakozásnév-képző itt egyszerűen személynévképzői funkciójú, így ’bocskoros’ értelemmel is számolhatunk).

A magyar eredetű -i végződés esetén szóba jöhet a keleti-szláv (orosz) Kripec (Крипец) vezetéknév, ennek korábbi nyugati szláv megfelelői létezésére utal a német Kripitz családnév léte. E nevek alapja a szláv krpъ ’satnyaság, csenevészség’, krpa ’ rongy, folt’ szó lehet. A szlovákban létezik pl. a krpec ’korcs, csenevész <ember, állat, növény>’ közszó.