Ott voltál kopár fa ágán

Ha láttalak? – feléd rohantam

Te voltál – igen – Te voltál

Jó kísértés a vad rohanatban

Te voltál akit kerestem

Halálos csöndű lassú táncban

Hó-hullásban nászban-halálban

És árva gyermek-szívemben

Máig hűség és tiszta láng van -

Te voltál a rejtett értelem

Feléd szaladtam bomoltan

Nem tudtam betelni szavaddal

Ám nyugalmat mégsem leltem

Az ellenséges virradatban

Igen, Te vagy a paradoxon

És az Anti-gravitáció

Atilla kezében az ostor

S Te vagy az utolsó stáció -

Maradj kérlek – ne hagyj magamra!

Bár zuhog rám a sors ütése

Kopog házam udvarán a fa

Már torkomon az idő kése

Mégsem térít el tőled semmi…

Ezt nem lehet elfeledni

Ez életem utolsó szava

Legyek bűnbak - mint torzó senki

Kérlek Uram – amíg élek –

Ne hagyj engem megpihenni!