Kedves W48!

 

A Hadtörténeti Intézetben (http://www.militaria.hu/) az egyes egységek tekintetében tudnak segíteni, ill. találhatsz iratanyagot. Az tehát, hogy Kadarkút, így kevés. Először azt kellene kiderítened, hogy hol sorozták be (vszeg a szülőhelyén, ill. ott, ahol akkor élt, mikor hadkötelezetté vált. Feltételezve az 1883-as születést ez úgy 1900-as évek elején lehetett. A besorozásnak iratanyaga van/kell legyen (ha nem semmisült meg) az adott település iratanyagában az illetékes megyei levéltárban), továbbá azt, hogy melyik egységbe. Ennek a mozgása során kerülhettek egy időre Kadarkútra. Azt sem írod mekkora egység, század, magasabb egység-e.(A későbbiekből kiderül szerintem max század lehetett és nem biztos, hogy állandó állomáshelyként)

 

E forrás szerint (kiemelések tőlem)

"A közös hadsereg 1900-ban 15 hadtestből állt, melyek közül a budapesti IV., a pozsonyi V., a kassai VI., a temesvári VII., a nagyszebeni XII. és a zágrábi XIII. volt magyar kiegészítésű. A 112 hadkiegészítő parancsnokság közül 40 esett Magyarország területére. 1871-től az ország a honvéd közigazgatás szerint 7 kerületre osztódott, úgymint a budapesti I., a szegedi II., a kassai III., a pozsonyi IV., a budai majd 1876-tól székesfehérvári V., a kolozsvári VI., és a zágrábi VII.

 

[…] A császári és királyi csaptok 4 fegyvernemre: gyalogságra, lovasságra, tüzérségre, műszaki csapatokra oszlottak. Ezeken belül léteztek a vadászcsapatok, a tiroli országos lövészek, a dragonyosok, a huszárok, az ulánusok, a lovasított országos lövészek, a tábori-, hegyi és vártüzérség, az utászcsapatok, a vasút- és távíróezredek, valamint egészségügyi és vonatcsapatok mint csapatnemek. […]

A császári és királyi lovasság 42 ezredből (16 huszár-, 15 dragonyos-, 11 ulánusezred) állt. A 16 huszárezredet Magyarországról egészítették ki, s tisztikarukban is nagyszámú magyar teljesített szolgálatot. Minden lovasezred békében az ezredtörzsre, 2 osztályra (egyenként 3-3 tábori századdal), 1 utászszakaszra és 1 pótkeretre tagolódott. Az ezredek békeidőben lovasdandárokból és lovashadosztályokból álltak. A fegyvernem kiképzésének és harckészségének ellenőrzését a lovasság felügyelője végezte"

 

Régebben az 1868-as általános hadkötelezettség bevezetését megelőzően (1868. évi XL. tcz a véderőről és XLI. tcz. a honvédségről. lásd www.1000ev.hu) az volt a rendszer, hogy az ún. ezredtulajdonosok maguk látták el az állományt, így ha Kadarkúton állomásoztak volna akkor (még 1868 elött), ahhoz az kellett, hogy az egységet fenntartó gazdasági alapjai Kadarkúton legyenek. A település honlapja szerint "A XIX. században a Somssich, a Mérey, a Márffy, a Vasdényei és a Dersffi családok voltak a legfőbb birtokosai", azaz a fenti családok valamelyikének lehetett istálló. Ez elengedhetetlen. (Van még a Vóta-kastély manapság szociális intézmény, na annak még lehetett istállója) .

Kérdés mi változott 1868 után e rendszerben. Az biztos, hogy nagyobb létszámú lovascsapat (itt huszárok) ellátásához infrastruktúra szükséges, ha ilyen nem volt, akkor az az ideiglenes jelleget erősíti. 

Először a besorozás körülményeit kellen kideríteni, ha tudod, milyen illetőségű volt (megyei levéltár), aztán Hadtörténeti Intézet...