Ez már tényleg off, de pótoljuk a földrajztanárképzés hiányosságait: hasonlíts össze pl. egy magyar kocsánytalan tölgyest egy bükkössel... A tölgy ritkásabb lombja elég napfényt enged a talajszintre ahhoz, hogy ott észrevehető mértékű aljnövényzet nő. Ennek nagyobb része cserje, kisebb része fű. Óvatos, kontrollált égetéssel (amilyen az indiánoké volt), az arány megváltoztatható, a tűz elviszi a cserje nagy részét, a fű már abban az évben kinő, a cserjék csak pár év alatt, főleg, hogy legelik is a vadak. (Persze a cserjék egy része is ehető a vadaknak, a magyar erdőket is legeltették régen)
Részemről lezárom az indiánkérdést, kevés hozadéka van a Peak főtémához.