Tulajdonképpen miről vitatkozunk most? Az Észak-Amerikai indiánok azon része, amelyik szerintetek akkora harmóniában élt a környezetével, az gyakorlatilag ősközösségi gyűjtögető kúltúrában élt. Érdemben nem művelt földet, nem tenyésztett állatokat, vándorolt, vadászott. Persze, hogy viszonylagos harmóniában élt, és igen kevesen is volt. Viszont ez a kultúra fejlődésképtelen, a mindenféle Csingacsgukkok és Winettouk gyakorlatilag a társadalmi és műszaki fejlődés pontosan ugyanazon fokán álltak a fehér gyarmatosítók megjelenésekor, mint amin őseik álltak a Bering szoroson való 10-15 ezer évvel korábbi átcsoszogáskor.

 Ez számomra nem annyira szimpatikus, az ember fejlődjön és legyen kíváncsi. Attól ember.

 A letelepedett, valódi kultúrát létrehozó Pueblo, folyóvölgyi, Közép-Amerikai vagy Perui kultúrák meg ugyanolyan tudatos természetátalakító tevékenységet folytattak, mint mi is, sokszor hasonlóan részben negatív következményekkel - az egyéb adottságok miatt azonban igen komoly történelmi lemaradással. Cortez megérkeztekor legnagyobb jóindulattal is csak az Egyiptomi Óbirodalom szintjén álltak, és az igavonó állatok teljes hiánya kérdésessé is teszi: át tudták volna vajon belátható időn belül lépni ezt a szintet? Éppúgy nem ismerték a kereket sem.