Tehát nem világosan fogalmaztam: páran itt elsütöttek olyan közhelyeket, hogy Amerika vadon volt, nagyon gyér népességgel, az indiánok zöme csak proűimitív vadász volt, stb. Ma a szakmában (indián történetkutatás) közhely, hogy Amerika nagy részén elég kifinomult földműves kultúrák voltak, Amerika népessége óriási volt Kolombusz előtt, de a fehérek nagy része ezt már nem láthatta meg, csak a szerteszét heverő csontváz-hegyeket, mert zömük előtt jártak óvilági kórokozóik, a vadállomány, pl. a bölény inkább csak a nagy emberpusztulás után szaporodott el a pusztává vált földeken. (az első expedíciók nem számoltak be bölényről olyan helyen , ahol később annál több volt, viszont sűrűn lakott vidéken haladtak át. Később már alihg volt indián, de volt bőven bölény, szarvas, stb. A vadak töltötték ki a megürült nist.

"nosza, hol vannak ennek a régészeti maradványai? :) a fejlett földműves kultúrákkal városoknak is lenniük kellene. hol vannak a maradványaik? :)" Olvasd el a megadott cikket. Tele van a nyomukkal Amerika, pl. Cahokia, és sok más.

"ez sem jól ismert tévhit. a tévhit pont az, hogy az termékeny talaj. "
Ez az eggyel előbbi tévhit. Kb 20 éve nagyon is elterjedt, amit itt írtatok, hogy igazából a esőerdei talaj ott nem tartalmaz magában sok tápanyagot. És ez nagyrészt így is igaz. A most megadott cikk hivatkozik olyan kutatásra, mely szerint valahány %-ban (nem idézem, mert nem jegyeztem meg), de tán 10 felett van ott valóban termékeny talaj is, a "terra peta" és a szerző szerint ez indiánok munkájának eredménye. Van ebben egy adag misztifikálás, de ez egy érdekes elmélet. Az, hogy Amerika nagy részén a tájkép kultúrtáj volt Kolombusz előtt, ma már nem nagyon vonható kétségbe. Az első fehér telepesek azért nem vesztek éhen, mert telente az indiánok táplálták őket, pl. kukoricával. Amíg a fehérek voltak jóval kevesebben, addig barátságosak is voltak az indiánokkal, akikre rászorultak. Aztán jó tett helyébe...