LvT Creative Commons License 2006.11.01 0 0 4256
Kedves borsod2!

A jelenleg korlátozott sávszélességem miatt a könyvtáramból nem azonosítható helynevek on-line előforrások alapján való azonosítását nem fogom megkísérelni.

Klempermayer, Klempelmayer: A Mayer (Maier, Mair, Meyer, Meier, Meir) utótagú összetett nevek általános tudnivalóit a 4085-ös beírásban a Teschmayer név kapcsán már taglaltam, itt erre most nem térek ki.

A névről irodalmat nem találtam. A Klemper, Klempel előtagot így magam értelmezem. Több lehetőséget látok:

– A n. Klempner ’bádogos’ szó alakváltozat (vö. az n hiányához a n. klempern igealakot a klempnern mellett). Ez tehát foglalkozásnév lehet, és egy korábbi Mayer nevű személyt ezáltal pontosított.

– Az irodalomban ismert a Klemp, mint a Clemens ’Kelemen’ név önállósult rövidülése (szervetlen p zárhanggal a végén). Ehhez járulhatott az -er, ill. -el apanév-, ill. kicsinyítő képző, amely így kiadja az előtagot. Ez esetben a korábbi Mayer vezetéknevű (foglalkozású) egyént a személyneve, ill. felmenőjének személyneve emelt ki a hasonnevűek közül.

– A szervetlen p, ill. az mm > mp elhasonulás feltételezésével a nevet további etimológiai előzményekhez köthetjük (amelyek egyrészt a Mayer nevű egyén ragadványnevére, ill. lakóhelyére utalhatnak), pl.
   – n. klemmen ’csíptet, horogra akaszt, csipkelődik’ ige + -er cselekvőnév-képző;
   – régi n. klem ’szűk, szoros; csekély, szűkös’ melléknév + -er cselekvőnév-képző
   – egy régi n. Klemme, Klembe ’szűkület, szoros’ földrajzi névre utaló -er képzős lakóhelynév.

– Az ismert Klemperer csn.-ből kiindulva azt is feltételezhetjük, hogy az abban szereplő Klemper tag önmagában is helynév (településnév, dűlőnév, háznév), így ez a lakó- vagy származási helyre helynév közvetlenül is lehet a Klempermayer (Klempelmayer) név előtagjában.


Ritli: Vélhetően egy Rietl alakú bajor-osztrák név magyarosodása. Ez utóbbi összevethető a n. Rietz csn.-vel, csak annak -z kicsinyítő képzője helyett -l kicsinyítő képzőt tartalmaz. A Riet(h) alapnév a Rich- tagot (ón. rīhhi ’uralkodás, uralkodó, hatalom; gazdag, hatalmas, magasrangú’; pl. Richard, Heinrich) vagy a Rud/Rut- tagot (ón. hruod ’hírnév’; pl. Rudolf) tartalmazó összetett nevek rövvidülése, avagy lakóhelynév a régi n. riet (> mai n. Ried)’nád, káka, sás; nádas, zsombék’ szó alapján. — A -li kicsinyítőképző-forma eredeti (jellemzően svájci, ill. sváb nyelvjárású) német is lehet.


Wecker: 1. A n. Wacker név umlautos Wäcker formájának írásvariánsa. Ez a régi n. wack (mai n. wach) melléknévből képzett ragadvénynév, jelentése: ’éber, szemes; élénk, eleven; rátermett, ügyes’. 2. Pékre utaló foglalkozásnév a régi n. wecke (mai n. Wecken > m. vekni) ’hegyes végű pékárú, kenyér; vekni’ szóból. 3. (Éjjeli)őrre utaló foglalkozásnév, vö. n. wecken ’ébreszt’ ige.


Bolinger: Vö. még n. Bollinger, Bohlinger csn.-ek. Ezek n. Bolling(en), Bohling(en) (Baden-Württemberg, Svájc) helynevekre utaló lakosnevek. A helynevek jelentése ’egy Boll/Bohl szn.-ű ember leszármazottai’.


Krumpach: Irodalmi adatot nem találtam rá, de a felépítést tekintve ez egy tipikus német víznév. A vízről vélhetően egy település lett elnevezve, családnévként pedig erre/ezekre a település(ek)re utaló képzőtlen lakosnév.

A víznév normalizált formája Krummbach vagy Krummach (> Krumpach) vagy lehet, melyek előtagja a n. krumm ’görbe’ mn, az utótag pedig vagy a n. Bach ’patak’ szó, vagy csak a helynevekben A(ch)-ként fennmaradt germán ahva ’víz’ szó. — A térképen Bajorországban találtam egy Krumbach nevű települést. (A b > p zöngétlenedés egyébként is jellemző bajor jelenség.)


Mitterli: Véltetően a n. Mitter(er) csn.-hez (korábban szn.-hez) köthető a dél-német -l kicsinyítő képző magyarosodott -li, vagy eredeti alemann (svájci német, sváb) -li alakjával tovább képezve. A Mitter(er) szn. a lakóhelyre utal: azonos a régi n. mitter ’középső, középen lévő’ melléknévvel (ill. annak erős hímnemű -er ragos alakjával), tehát az elsőnek elnevezett valamely referenciahely (pl. falu, erdő stb.) közepén lakhatott. A kicsinyítő képző itt vélhetően apanévképzői funkciójú, tehát a leszármazottakat jelölheti.


Herczku: Az etimológia különbözik aszerint, hogy /hercku/ vagy /hercsku/ ejtést társítunk-e hozzá. Mindenesetre szláv alakulatnak tűnik, amely más nyelv hatását hordja magán. Ez elsősorban a -ku végződésen látszik, amelynek előzménye a szláv -ko kicsinyítő képző. A -ko > -ku változás talán a magyarokhoz köthető (elsősorban talán a keleti részen): ezt az indokolhatja, hogy a magyarban mindenképp hanghelyettesítésnek kell itt fellépnie, mivel a magyar a szóvégen nem tűrik a rövid -o-t. A hanghelyettesítés eredménye rendszerint a hosszú , azonban helyenként más rövid magánhangzóvá is válhat -a-vá, vagy mint itt -u-vá. A keleti részre való lokalizálás részemről elsősorban két meglátáshoz köthető: az alföldi szlovákság -o végű becéző személynevei magyar szövegkörnyezetben gyakran -u véggel jelentkeznek (pl. Mišo ’Misi’ > Misu), másrészt a románban gyakori a szláv -ko > ro. -cu megfelelés (vö. Avram Jancu < Janko), ez utóbbit a románsággal együtt élő magyarok is általánosíthatják. — Ez utóbbi felveti azt, hogy esetleg a románság által közvetített névvel van szó, bár a /rck/ hangkapcsolat (? ro. Herţcu) szokatlan, a /rcsk/ pedig nem létezik.

Ami az alapnevet illeti, ha cz = /cs/ megfeleltetést veszünk, akkor ezt magyar fejleménynek kell tartanunk egy korábbi /s/-es formából: így végül is a név azonos lenne a Herskó névvel. Ez az alaptag a cseh-szlovák Hereš szn-vel azonos, amely a n. Hermann rövidülésének szláv becézője.

Ha cz = /c/, akkor az alapnév lehet a cs.-szlk. herec ’<ma> színész; <régen> muzsikus, (vásári) komédiás’, szorb herc ’muzsikus’ közszóval azonos szn.-vel azonos; esetleg a n. Her(t)z szn. (< 1. ragadványnév, vö. n. Herz ’szív’; 2. n. régi Herzo szn. = ón. harti ’kemény, erős’ névképző tag + -z kicsinyítő képző) szláv átvétele.


Mustó: Ehhez egyelőre még anyagot gyűjtök.


Machnyik: Nyugati szláv Mach szn. + szl. -nik (itt kicsinyítő funkciójú) személynévképző. A Mach szn. különböző Ma- kezdetű nevek (pl. Matej ’Mátyás’, Marek ’Márk’, Martin ’Márton’, Malomir ’kis+béke’) önállósult becézője.
Értelmezhető még szokásra utaló ragadványnévként: vö. le. machać, szlk. máchať ’integet, lobogtat’ + -nik cselekvő- (és személy-) névképző
Szlovák alapról talán ’mohagyűjtögető’ jelentésű foglalkozásnév is lehet, vö. szlk. mach ’moha’ + -nik foglalkozás- (és személy-) névképző. Továbbá (bár igen kis valószínűséggel) cseh alapról külalakra utaló ragadványnévként is értelmezhető, vö. cs. machen ’<vulg.> kövér, elhízott személy’ + -ik kicsinyítő- és személynévképző. Ez utóbbi két etimológiát erőteljesen gyöngíti, hogy a név lengyel területen is gyakori.


Szvatkó: A Svat- (Svät-) kezdetű összetett szláv nevek (< szl. svętъ ’szent’; pl. Svatopluk) rövidülése + szláv -ko kicsinyítő képző. A szl. ę > a fejlődés miatt a név keletkezését cseh, morva, nyugati szlovák területre lokalizálhatjuk: a -ko kicsinyítő képző miatt ennek a területnek is elsősorban a keleti része lehet a forrás.
Előzmény: borsod2 (4253)