A gazdasági rugalmasság többnyire nem olyan egyszerű kérdés. Pl. Melanéziában voltak szigetek, amik simán átálltak más erőforrásokra, és fenntartható növekedésre (kiirtották a fákat pusztító disznókat, és csak a csirkéket tenyésztették, erdőgazdálkodásba kezdtek, stb.), míg hasonló technológiai színvonalon más szigetek erre nem voltak képesek. Egyes mezoamerikai társadalmak hanyatlása pedig kimondottan úgy tűnik, hogy az elért magas színvonal visszaesését lelkileg nem tudták elviselni az emberek (a népesség kb. negyedét-harmadát érintette az éhínség), és ez a társadalmi szervezet felbomlásához majd a népesség eltűnéséhez vezetett.