Dunit!

(Lécci próbáld előbb végigolvasni, megérteni, mielőtt reagálsz.)

A kéményeket mindig is kellett méretezni, jó esetben a tervezett készülékhez, rosszabb esetben a -felelőtlenül tanácsokat osztó laikusra hallgatva megépített- kéményhez kell megkeresni a hozzá alkalmas készüléket. Például ha valaki 14x14 cm belméretű kéményt épít, akkor abba nem tud belekötni egy olyan kandallóbetétet, amely füstcsonkjának átmérője 20 cm.
Az új szabvány életbelépése előtt egyszerű volt a helyzet, az 1979-ben kiadott szabványban volt egy képlet 3 ismeretlennel, a kémény hatásos magasságával, belméretével, és a készülék névleges teljesítményével. Ebből kettőt meghatározva, kiszámítható a harmadik. Ebből készültek a közismert táblázatok. De a régi szabvány meghatározta az égéstermék minimális hőmérsékletét is, ami, -mint tudjuk-, szintén nagyon fontos a huzat szempontjából. A többi számításba jöhető tényezőt, különböző együtthatók segítségével próbálta beépíteni.

Ennél sokkal korrektebb az új méretezési szabvány. Figyelembe veszi –többek között- az alábbiakat is:
- az égéstermék, és a környezet hőmérsékletét, (szakaszonként más környezeti hőmérséklet lehet)
- az égéstermék tömegáramát, (ez függ a légfelesleg értékétől, és a készülék adott teljesítményétől is, modulációs esetében a minimális, illetve a maximális értékkel is kell számolni)
- a kéménytest hővezetési tényezőjét, (különböző anyagoknál, falvastagságoknál ez más és más égéstermék lehűlést, így huzatcsökkenést eredményez)
- a szellőző ellenállását, ami a levegő-utánpótlás során merül fel, (a kémény huzatának kell biztosítania az elegendő szívóerőt),
- a készülék ellenállását, (készülékenként változik),
- az összekötőidom ellenállását, (nem mindegy milyen hosszon, hány iránytöréssel megy a füstcső),
- a bekötőidom ellenállását, (nem mindegy hány fokos szögben van a bekötés)
- a kéménykürtő ellenállását, (anyagtól függően változik),
- a kitorkolló-idom ellenállását, (ha nincs, akkor is fellép ellenállás)
- szükség esetén a szélnyomás huzatrontó hatását, (ez a legkeményebb, ha figyelembe kell venni, akkor nehéz megfelelő kéményt tervezni)

Ezért a jó kémény méretezése már olyan bonyolult iterációs számításokat igényel, hogy számítógépen lehet, érdemes végezni. Két programot ismerek, a CHM-BAU-ét, és az ALADIN-t.

Tehát a fenti, és még más adatok ismerete nélkül nem lehet konkrétan megmondani hogy milyen kéményt kell építeni.
Egyébként fűtőkészüléket, akár egy vaskályhát sem szabad engedély nélkül üzembe helyezni.
Egyetértek veled. Baleset előfordulhat akkor is, ha minden előírást betartanak. De akkor emiatt semmilyen előírást ne vegyünk figyelembe?


Sweep