Áldozat
A temetkezés sei összefüggő áldozat-ábrázolások közé tartozik egy bölcskei
dombormü, bennszülött viselem nő tálban disznófejet tart.
Kelta jellegű áldozatot látunk az ajkai reliefen is.
A kelta és a római gyakorlat keveredés ére mutat a csákvári tábla, amelyen a
sírköveken gyakran feltűnő áldozati jelenet áll előttünk, kinagyítva. A tripus római formájú asztalka, római viselem az áldozatban résztvevő férfi is, a nő azonban kelta viselet szerint öltözött és kelta a malacfej is a férfi kezében lévő tálban.
Istenek
A bennszülött istenek emlékanyaga nehezen határolható el a rómaitól: az interpretálás valószínüleg éppen a jellegzetes kelta vonásokat tüntette el. Helyi kultuszaikra csa_ következtetni lehet egyes istenek szobrainak, ábrázolásának gyakoriságából. Igy Pannoniában a
Hercules-emlékek két helyen sűrűsödnek, az eraviszkuszok által lakott Dunakanyarban, Tolna megyéig és a velük névanyag, viselet és tárgyi emlékek alapján legközelebb álló bojok területén, a Fertő-tó vidékén. A kelta harcos- és halálisten azonban az emlékanyagon megfoghatatlan, de a feliratok állítói között sem találunk bennszülötteket.
Vaskori hagyományokra utal az anyaistennők kultusza. Latin nevüle
Matres, Matronae, Nutrices, Terra mater - anyaságra, termékenységre utalnak. De kapcsolatban álltak a túlvilággal is. Ennek jele
aF atae név, amely Savariában fordul elő, amíg az előzőek délnyugat pannoniai leletekről, tehát tauriscus területről ismertek.
Diananak, a vadászat és Silvananak az erdők-mezők istennőinek tiszteletét nagyobb számban az eraviscus területén lévő szentélyeikből ismerjük. Ezek egyike a balatonfőkajári
Diana, a másik egy primitív pusztavámi szobor alakjában maradt ránk. Csákváron barlang falába vésve maradt fenn egy
Diana felirat.
Feliratok őrizték meg az eraviscusok főistenének emlékét. A Gellérthegyen előkerült felirat alapján itt állhatott
Teutanus szentélye. Az istenséget a feliratok Iuppiterrel, a római főistennel azonosították és évente június ll-én tisztelték. A kultusz Gorsiumban is kimutatható, a császárkultusz központjában. A bojoknál is ismerünk egy
Iuppiterrel azonosított istenséget, akinek kultuszát ugyancsak június ll-én ünnepelték. Ennek az istenségnek nevéből azonban a feliratokon egyetlen K kezdőbem maradt meg. A kutatás különféle kiegészítésekkel kísérletezett. Iuppiter
Kasius-szal, egy kisázsiai istennel hozták kapcsolatba, mások
Juppiter Carnuntinus formában egészítették ki a nevet. A június 11 ünnep aligha enged másra következtetni,
mint - az eraviscus példához hasonlóan - a bojok főistenét láthatjuk benne. Ez az isten a legnagyobb valószínüség szerint a kelták egyik, Pannoniában is tisztelt főistene,
Cernunnos vagy
Kernunnos lehetett, akinek neve Carnuntum nevében is felismerhető.
