A kis tárgyak művészete

A kelta művészet tárgyait ma az iparművészet körébe utalnánk. Így volt ez a

legtöbb őskori és nomád népeknél, a kis tárgyak művészete jellemzi őket: használati tárgyak, ékszerek.

A kelta építőművészetről túlzás beszélni, bár ennek a római hódítások előestéjén már kialakultak a feltételei. Hasonló a helyzet a kőplasztikával is: az építészethez hasonión a szobrászat sem lett a kelta művészet igazi kifejezési formája. A szobrászok tapasztalatlansága háttérbe kényszerítette a sajátosan kelta szemléletmódot.

 

Vallási szimbólumok

 

A leggyakrabban feltűnő jelek a küllős kerék, az S spirál, a hármas forgó (triskeles), a kör közepén ponttal. Galliában ismerünk egy kerekes istent, akit a római korban Iuppiterrel azonosítottak. A kerék a napra utal. Egyes pénzeken a lovas ábrázolásból eltűnt a lovas, a ló gyakran kerékkel fordul elő. A nyugati kelták a lovat is a nappal hozták kapcsolatba.

La Tene-kori amulett a bátai disznó szobor. A kelta Aestiusok az anyaistennő szent állatának, a vadkannak ábrázolását viselték amulettként. Tacitus szerint (Germania c. könyvében), hitük szerint ez a csatában minden bajtól megóvta őket. Nem voltak ritkák a sisakdíszként használt vadkanszobrocskák. De ismerünk vakan-istent is. A gundestrupi üstön az "állatok ura" kísérőjeként tűnt fel a vadkan.

 

Kelta építészet

 

A jelentősebb kelta kőépítmények Dél-Galliában vannak. Ezek részben görög mesterek alkotásai (Sainte Vlaise-i erődfal), részben görög előképek utánzatai (ensérune-i házak, entremont-i, roquepartuse-i szentélyek). Görög hatást mutatnak északabbra a heuneburgi erőd kőalapra agyagtéglával felhúzott falai, kiugró, négyszögletes tornyokkal. A Kr. e. II. században Európa-szerte létrejött erődített magaslati települések - oppidumok -, amelyek védművei Nyugat-Európában hálószerű, gerendavázas, kötőanyag nélküli kőfal (murus Gallicus) volt: Avaricum, Alesia, Manching; keletebbre függőlegesen levert cölöpökkel megerősített száraz főfál volt (Hrasany, Trisov).

 

Kelta kőplasztika

Az emlékek nagy része az erős görög, illetve ibér hatás alatt dolgozó galliai műhelyekben készült. Harcos szobrok, ülő héroszok, fantasztikus állatok, szentélyek domborművei. Fontos kőfaragóműhelyek dolgoztak a Rajna-Neckar vidékén, valószínűleg már a Kr.e. VI. század végétől. A La Time korszakban viaszokkal és fémművesség motívumaival díszített lapos reliefeket készítettek (pfalzfeldi, waldenbuchi sztélék). Szórvány leleteket a kelták által lakott területek nagy részéről ismerünk, mint a Badacsony-Lábdihegyi kettős fej, stb.