Nos, a trójai pontok azért lényegesek,mert gravitációs szemponbol "völgyek", szemben az l1/2/3 ponttal,amik hegyek.
Vagyi a trójai ppntba tett objektum külső határa a völgyben kering, illetve könnyen csapdába esik a völgyben.
Ez annyit jelent hogy a trójai pontok gyüjtik a törmeléket.
Ami infó van a hold-föld trójairol (nem volt túl sok kutatás ebben a témában)hogy por található ott.
A föld-nap trójaiban valószínűleg még több törmelék van.

Néhány olyan kisbolygó,ami kevesebb mint 0.5m/s delta V-ra van:
2003 YN107
2002 AA29
1999 UQ
2005 TF49
2001 FR85
2002 NW16
1992 JD
1993 HD

a nasa orbital simulator-ja az erosra belöve:
http://neo.jpl.nasa.gov/cgi-bin/db?sstr=433+Eros

1898 DQ-Eros ---Ez kicsit kijebbe van,talán valamivel kevesebb energia kell az eléréséhez mint a marsra leszálláshoz,
viszont cserébe annyi nehézfémet és nemesfémet tartalmaz,mint a föld felső 10km-es kérge összesen,és szolár tükrökkel rongyá olvaszthatod.Ja,és nem megy le a nap soha körülötte,tehát ideális bármilyen tevékenységre.

Tehát anyag van bőven a föld küröl.Gyakorlatilag a nemzetközi űrállomástól 4,5 km/sec delta V-ra annyi anyag van,ami elegendő
egy civilizáció kiépítéséhez, ráadásul olcsó ionrakétával is elérhető.(a bolygók felszínére történő leszálláshoz csak vegyi rakétát használhatsz)
ja,egy kis ábra arrol,hogy az általunk észlelt aszetroidák csak a jéghegy csúcsát képezik,illetve hogy a föld-nap trójain is lehetnek
érdekes dolgok:
http://neo.jpl.nasa.gov/neo/number.html
Az ismert aszteroidák száma folyamatosan növekszik, ami sok jóval kecsegtet a leendő bányák számára.

http://echo.jpl.nasa.gov/~lance/delta_v/delta_v.rendezvous.html

egy jó kis lista a potenciális , alacsony delta-v-s kisbolygókrol.