Olyan jó volna hinni, hogy bajai, Baja környéki rendőrök nem vettek részt a tegnapi, az éjszakai Gergényi féle gyalázatos ámokfutásban.
Reméljük, hogy nem!
Kunvolános buszt láttam felvillanni, de Bácsvolánost nem.
Magyar emberek voltak hideg kiszámítottsággal, nem egy esetben védtelen magyar emberek galád hóhérai.
Én elhiszem, hogy a parancs az parancs (Gergényi felvállalva a felelősséget, még büszkének is tűnik a brutalitásért), de ha én rendőr lennék, hétszent, hogy alá/mellé/fölé céloznék, hogy még csak véletlenül se találjak el senkit se az éleslőszerekkel vetekvő hatású gumigolyókkal, könnyfakasztó gránátokkal.
Én huszonpár éves koromban láttam a rémületet annak a barátomnak az arcán, ki eltávozáson léő katonaként viccből csípőből felém lőtt légpuskával, és a lőszer a szemem alatt az archúsomban landolt.
Természetesen orvoshoz nem mertünk menni, nehogy eljárás induljon, mi magunk műtöttük ki a golóbist, lekezeltük ecettel, és drukkoltunk, hogy ne kapjak vérmérgezést. Megúsztam. A szemkifolyást is.
Persze így, ebben az alattomosságban, amikor többen lőnek egy tömegre, naná, hogy nem lesz gazdája azoknak a lövéseknek, melyek célba érve cafatokra tépték némelyek húsát, melyek kiontották az ember szeme világát.
Gondolhatnók önmagának feltett lelkiismereti kérdéskor: biztos nem az én lövésem talált!
És ha mégis!?
És ha apád, anyád, öcséd, húgod, fiad, agy lányod az, akit eltaláltál?
És ha nem te találtad el, hanem a kollégád, hogyan fogsz az elkövetkezőkben együtt dolgozni vele?
Egyáltalán, az utóhírek alapján, ha csak egyetlen lövést is leadtál, bárkit is talált el, hogy fogsz innentől a tükörbe nézni?
Lepofozni?
Gumibotozni?
Kardlapozni?
Lesprézni?
Túl lehet élni! Piszokul fájhat, de hacsak a fatális véletlen nem hozza úgy, maradandó károsodások nélkül túl lehet élni.
De viperázni?
A kard élével odacsapni?
Komoly sérülésekre alkalmas bármit is kilőni?
Bakanccsal a fekvő ember fejét, veséjét szétrúgni?
Na neeee!
Ezek fasisztoid módszerek, ezek a legdurvább diktatúrák módszerei!
Ez Pinochetnél, Papa és Baby Docnál, Somozánál dívó műfaj volt, de ma, a 2006-os esztendő EU-s Magyarországában, egy nemzeti ünnep 50 éves évfordulóján, a világ minden részéről itt tartózkodó magas rangú vendégek szeme láttára, bizony ez nemzetközi megítélésében is igencsak snassz, innentől úgy fognak ránk nézni, mint egy utolsó civilizálatlan barbár bennszülött bagázsra.
Mint mondottam: csak remélni merem, hogy bajai, Baja környéki emberek nem asszisztáltak ehhez a gyalázathoz ...
Mijo
