Hogy mit szeretnénk, az világos, más kérdés, mire van esély, főleg: mihez állnak rendelkezésünkre a források. Én úgy itélem meg, hogy leginkább a kontrollált, tervezett visszalépés az esélyes, persze nagy esélye van a kontrollálatlan visszazuhanásnak is. A "soft landing" esélyei egy más energiahordozókra épülő, de lényegében az eddigi életformát biztosító modellre szerintem és elég sok tőlem képzettebb, szélesebb kitekintésű koponya szerint (pl. Matt Simmons, Colin Campbell, stb.) nincs esély.
De azt ne feledd, hogy amit én javaslok, tehát saját nemzedékünk és az azt követő számára egy kontrollált visszalépés (nem pontosan "vissza" természetesen, csak olyanféle megoldásokhoz sok téren, de nem mindegyiken) kb. a 60-as évek szintjére még mindig "egy átalakult ipari-technlógiai civilizáció", ahogy te írod. Csak másképpen átalakult, az egyszerűsödés, a kevesebb anyag- és energiafelhasználás, a tudatos visszaarchaizálódás felé átalakult, miközben igyekszik megőrizni minél többet az eltelt időszak vívmányaiból, pl. a telekommunikációs technológiák, a számítástechnika területén, bár ezek teljes fenntartása is kétséges, pl. elég nagy energiaigényük miatt. Bizonyos területeken viszont épp energiamegtakarítást hoztak, tehát ragaszkodni fogunk hozzájuk, ha lesz rá bármilyen kis esély. Ugyanabba a folyóba már biztos nem lépünk, mert az már nincs. De léphetünk sokkal rosszabba, veszélyesebbe, helyesebben beleeshetünk ilyenbe, ha sokáig erőltetjük a lehetetlent (pl. a tömeges autózás fenntartását más üzemanyaggal)