Egyrészt egyetértek, magam is szorgalmazom honvédelmi képességünk sürgős helyreálljtását, főleg szomszédügyben. Azonban velük inkább történelmi rendezetlen számláink vannak (Trianon: részünkről jogos sérelem, ők meg nem tudják nekünk megbocsátani, amit ellenünk elkövettek). Fenntarthatóságilag kb. ugyanazon a szinten vagyunk szomszédainkkal. Minimális eltérésekkel, de ide is, oda is, tehát ez nem kéne, hogy háborús ok legyen, Viszont a nacionalista kölcsönös utálat jó levezetője lehet az esetleges tömeges elnyomorodás okozta népfrusztrációnak, egy román, szerb, vagy szlovák politikai elit a nyilván felé irányuló népharagot kézenfekvően próbálhatja a "gonosz" szomszéd felé terelni, bűnbaknak megtéve esetleg a náluk élő magyar kisebbséget, amelynek termékeny földjei ráadásul jó préda lehet a pannelből menekülő többségieknek.
A honvédelmi erő sürgős helyreállításán túl nagyon jó diplomácia is kellene, az "ellenségem ellensége a barátom" elv mesteri alkalmazása, de mi ebben hagyományosan gyengék vagyunk, nem úgy, mint pl. a románok. Azért a magyar-bolgár-albán-bosnyák-dnyesztermelléki, stb. barátságot én sürgősen erősíteném. Meg a magyar-oroszt mindenekelőtt, mert egy jópár évre ennek lesz döntő jelentősége (lásd "Energiamezők Magyarország alatt")
Az oroszok mért akarnának minket elfoglalni? Több a jó termőföldjük, mint amennyit hasznosítani tudnak, népességük rohamosan fogy, erőforrásuk általában minden téren nekik van sok, az energiát ők adják nekünk, stb. Inkább döntőbírák akarnak majd lenni az elkövetkező 2-3 évtizedben, amíg lesz exportálnivaló energiájuk (újkeletű hatalmuk alapja) a térség kis népei közötti civódásban, mint Hitler a 30-as években. Ha lesznek új "bécsi döntések", azok inkább moszkvaiak lesznek. Én gyorsan újraaranyoznám azt a fránya szabadság téri emlékművet.