Részletkérdés, de az ókori görögöknél súlyos jáérványok pusztítottak, Periklészt is pestis vitte el. A városok hétköznapi higiéniája döbbenetes kontrasztban állt az Akropolisz, vagy Olümpia templomainak esztétikai magaslatával, pl. a lakóházak utcai falára a tulajok gyakran felfestették a járókelőknek szóló: "Ne szarj ide!" feliratot. Ókori görög dráma előadásán láthattuk, hogy a szereplők társalgás közben egyszerűen leguggolnak az utcán és nagyot nyögve könnyítenek magukon, majd minden megy tovább. A szerző csak megörökítette kora normáját. Ugyane korban a filozófusok, művészek, stb. nagyokat alkottak.

"Tekintve, hogy a tudásanyag nem szokott elveszni, és az alapvető higiénét biztosító infrastruktúra gond nélkül fenntartható akár olaj nélkül is, így e téren én semmiféle aggasztó történésre nem számítok."
Épp a tudás szokott elveszni civilizációs hanyatlások idején. Pl. az USA-ban 10 éve megdöbbentett minket a nejemmel a hétköznapi higiénia lehanyatlottsága. Nagyon alátámasztotta John Lukacs "Az Egyesült Államok 20. századi történelme" című könyvének alapmotívumát, mely szerint az USA a II. világháború előttre ért el a polgári civilizáció csúcsára, azóta hanyatlik, silányodik a primitivista ólcsó "tömegkultúra terjesztése jegyében. Emberek koszos frottírzoknikban mászkálnak a betonpadlón nyilvános helyeken, tornacipőiket a mosógépben mossák, a csecsemőápolás, stb. terén az átlagamerikai higiéniai szintje döbbenetesen alatta volt az átlag közép-európaiénak, mondom, 10 éve. És látszott, hogy ez egykor jobb volt, ahogy a lepusztult, elzülött belvárosok is civilizáltak voltak 50 éve.
A higiéniai tudás nagyon is elveszhet, félő, hogy most is így lesz. Remélem, nálunk nem.
A legsötétebb korokban is voltak felvilágosodottabb helyek, nemis a középkorban, hanem az újkor hajnalán az iszlám egyes vidékein jóval magasabb szintű volt a higiénia, de gondolom, pl. Japánban is, mint Nyugat-Európa nagy részén.