Nem viccelek. Amit írtál, egyes kultúrkörökre igaz, másokra nem. Éghajlat és kultúra függvénye, például az ókori Róma higiénés viszonyai nem voltak drámaian rosszabbak a mostaniaknál.

 De a téma ragozása helyett javaslom, olvass kicsit utána. Vannak kimondottan a témával foglalkozó cikkek, történelmi, egészségügy-történelmi kutatások, azok állítják egyöntetűen, hogy a csecsemő- és gyermekhalandóság vesszőfutását abszolváló, és amúgy nem nyomorban élő átlagos középkori polgár várható életkilátásai nem voltak drámaian rosszabbak a maiaknál. Nem azt mondják,hogy jobbak vagy ugyanolyanok voltak: nem voltak drámaian rosszabbak. Ez persze azt is jelenti, hogy a mély nyomorban élőké bizony sokkal rosszabb volt - de ez még a századelőn is megállt miránk is.

 Mellesleg érdemes megnézni, mennyi idősen haltak meg egykoronvolt királyaink, főrendjeink, grófjaink, hadvezéreink, püspökeink, közjogi- és kultúrális méltóságaink. Nem fogsz kiugróan alacsonyabb átlagot kiszámolni mondjuk 1300-ban, vagy éppen Caesar idejében Rómában, mint ma. Kisebb lesz, de ekkora szórás ma is bőven van a világ országai között.

 A hozzászólásomnak az eszenciája amúgy az lett volna, hogy a népegészségügy teljes összeomlása sem jelentené a civilizáció végét, sőt, gyakorlatilag nem jelentene semmit - ebből a szempontból.....