Helyesebben szólva igyekezett úgy tenni, mintha ez valami vaskos orosz-like tréfa lett volna a kedélyes vacsorázás közben benyögött sztálini válságkezelési "megoldás"-ra tett javaslat.

Churchill meg azt állítja enyhén szólva önigazoló, így némileg kétkedéssel kezelendő memoárjában, hogy felfordult a gyomra ettől a beszólástól és kiment a teremből. Sztálin utánasietett és megbékítette, hogy tényleg humor volt. Bocsánatot kért és kijelentette, hogy természetesen ilyesmi nem képezheti alapját a Németországgal való leszámolásnak (ő leszámolás helyett valami virágnyelven megfogalmazott lózungot használt, de az ezt jelentette).

Ettől pont FDR úgy nem kommunista, mint én.