"Nemrég volt az Aranysasban egy életútinterjú egy olyan pilótával, aki Ju-87-esen és Fw-190-en repült a 2. vh-ban, több igazolt légi győzelmet is elért. Ennek ellenére 45 után is maradthatott katona, repült Il-10-.en, Il-28-ason, Li-2-esen végül Mi-1-es helo pilotaként ment nyugdijba.

Szentgyörgyi Dezső is nyugodtan lehetett közforgalmi Malév-pilóta a kötelező börtöngyakorlata után, nem lőtték a Dunába."

A tárgyi szervezethez nem tudok hozzászolni, de a katonákat ne keverd bele a megtorlás kérdésbe. Persze a szerencsésebb Vh-s veteránok repülhettek sokáig, de nem ez volt a jellemző. Sok pilótát és speciálisabb ismeretel rendelkező katonát visszavettek a hadseregbe, hogy segítsenek kiképezni a néphadsereg politikailag megbízható új tiszt állományát. De az 50-es évek legelején volt tisztogatás a hadseregben rendesen. Többek között szinte az összes "hortysta" tisztet kirugták, sokukat perbe fogtak és néhányukat ki is végeztek. Meg voltak 1950-ben az un tábornokperek, stb.

Szentgyörgyi meg csak 56 után tudta elérni, hogy újra repülhessen legalúl kezdve.