Nem vagy mérnök,igaz?

A gördülési ellenállás alapján számolta,az pedig nincsen összafüggésben a sebességel.Tehát a közölt adatok lassú haladás esetén igazak amikor a légellenállás elhanyagolható.
Lítiumbol nincs túl sok a földkéregbe,ráadásul hűteni kell->drága, a nátrium-ként meg még soha nem halottam szamélyautóknál mint opció,de nem vagyok vegyész ugyhogy akár még igazad is lehet,viszont a nátrium szintén nehezen elöállítható.

A kamionnál teherszállításnál az energiavissazáplálás nem tényező,az csak a gyakori indulás/megállásnál lényeges,(tehát a kwh/km-et nem javíthatja a normál autópályás teljesítméy fölé).

Ismét : a gördülési ellenállás nincs összefüggésbe a sebességel,ellenben a légellenálás köbösen növekszik a sebességel,ezért hoz kis sebességcsökkenés is nagy fogyasztáscsökkenést 100+ kategoriában.

A vasút sokkal optimálisabb akár 20 tonnás egyedi tömegek pont-pont szállítására soför nélkül,nagy sebeségel,és ehez az infrastruktúrát olcsobb és gyorsabb kiépíteni mint az autóknál.(1kg bitumen 11 kwh, 1 kg vas 3 kwh energiát reprezentál).

Továbbá,ha nincs pénz az uatak megfelelő karbantartására (márpedig ez költségesebb mint a vasút karbantartása energia szempontjábol) akkor a gördülési ellenállás drasztikusan megnövekszik.
peak oil infrastrúktúra vasútra:
500 méterenként 50 méteres lineáris motor 5 g-s fékezéshez vagy gyorsításhoz illetve az aksik töltéséhez ,500 méteres követési távolság és ember nélküli kocsik, 200 km/órás sebességel.

Mindegyik eleme létezik,és korlátozottan használatba van, és képes arra hogy a jelenlegi igényeknek megfelelő szállítási szolgáltatást garantáljon olcsón.