Az oxigénpalackos könyűbúvár-felszereléshez hasonló üzemanyag-tankba kerülő, környezeti nyomású levegőt nagy sebességgel, mintegy 20 bar nyomásúra sűrítik, amely így kb. 400 fokra melegszik fel.

 

Ez nem teljesen így van. A dugattyú környezeti levegőt szív be, majd a robbanómotorokhoz hasonlóan összesűríti. Az így adiabatikus állapotváltozás során felmelegedő, és kb 20 bar nyomású levegőbe spricceli bele a cseppfolyósított, vagy nagy nyomású/környezeti hőmérsékletű levegőt. Ennek tágulása során hőt von el a könyezetétől, amit az előző sűrítési fázis pótol részben, másrészt a kibocsátott gáz a környezetinél lényegesen hidegebb.

 

Ennek a rendszernek az alapvető hátrányai vannak:

 - a palack ürülésével számottevően csökken a teljesítmény. Egy benzines autónál azért nem szokott csökkeni a teljesítmény attól hogy félig van a tank.

 

- A gáz eredeti sűrítésekor, a palack feltöltésekor a kvázi legértékesebb energiát, mozgási energiát kell felhasználni, és az így befektettett energia tetemes része a legkevésbé értékes energiává, hővé alakul. Vagyis a nagynyomású palack feltankolásakor, az ott összenyomott levegő szintén felmelegszik, később viszont kihűl, és fűti a környezetét. Ez a hőmennyiség általában elveszik, de még ha nem is így lenne meglehetősen nagy pocsékolásnak érzem a villamos áramot fűtésre használni.

 

- Ez a motor sem tud regeneratív fékezni, az elektromos autók tudnak

 

- a külső hőmérséklet függvényében változik a teljesítmény: hidegben lényegesen gyengébb

 

- maga az autóba épített palack lefagyik mint a PB palack. Disznóölésen elő szokott fordulni :))