No most ez nem hasraütés volt. Meg fogsz lepődni, de az útépítésnél a fő költség nem az aszfalt, hanem a földtükör, az alapozás, és a járulékos műtárgyak költsége. Az aszfalt nem vészes, meglepően nem az.

 A vasúti pályán még szigorúbbak az alapozási követelmények, a vonalvezetési elvárások, így jellemzően semmivel sem olcsóbb, mint az útépítés. Drága a sín is. Nagyon drága a mindenhol meglévő és kötelező jelzőrendszer, a villamosított pályánál a felsővezetékek és azok tartóoszlopai meg további hatalmas költségek.

 Végül teljesen mások a biztonsági előírások. Az autópályákra nálunk még csak-csak odafigyelnek-költenek, de a fő- és mellékutak azok "csak úgy vannak". Néha kátyúznak rajta, de komolyabb kiadás jó, ha évtizedenként van. Ha már nagyon lepusztult, hát majd lassabban mennek az autók. A vasúti előírások sokkal szigorúbbak, és szigorúbban be is tartják (amennyire betartják). Rendszeres bejárás, átvizsgálás, krampácsolás zajlik, nagyjából olyan módon kötelező az állandó karbantartás, mint az autópályák esetén.

 És a közút nem autópályát jelent. Nálunk sajnos ezt a kérdés túldimenzionálták, talán most az ínség okán kicsit helyére kerül. 2*2 sávos gyorsforgalmi utak használatai értéke közepes távolságokon gyakorlagilag az autópályákkal egyenrangú, ugyanakkor mind fenntartani, mind megépíteni sokkal-sokkal olcsóbb.

 Esszük-nem esszük: drága. Piszok drága, annyira drága, hogy a legnagyobb terheltségű fővonalakon kívül lassan nincs is értelme. Szorul vissza világviszonylatban is, és ezen a Peak sem fog változtatni. Több száz tonnák mozognak egy kicsi, egykocsis szerelvény esetén is, ha nem tudják telerakni, ez a büdös életben nem lesz gazdaságos, bármilyen kis gördülési ellenállása is legyen. Ráadásul a gyorsasághoz méginkább karbantartott és szoros tűrésű pályák kellenek - nálunk ilyen gyakorlatilag egyáltalán nincs.

 A vasút ma a nagy tömegek nagy távolságra szállításának célszerű eszköze, ennyi, és nem több.