Nézd, ebbe nem érdemes belemerülni, egyvalamit kell leszögezni: közút mindenképpen van, épül. Lehet, hogy csak egy alsóbbrendű, egysávos, kátyús valami, de szükségszerűen épül, annyira épül, hogy már az ókor óta épül. Az lesz, annak muszáj lennie, járható közút nélkül ma település nem létezik, és a jövőben sem fog létezni.

 Az utat tehát tekinthetjük adottságnak, amelyet akkor is ki fogunk gazdálkodni, ha mindenki maga fog kényszerülni a háza előtt menő szakasz kátyúzására (mint mi a kis falunkban).

 Viszont van egy gazdaságossági méret, amely alatt a vasúttal foglalkozni egyszerűen nem lehet, akármit csinálsz, bárhogy rászervezhetsz, furulyázhatsz, tilinkózhatsz, akkor sem lesz képes értelmes áron semmire. A vasút nagyüzem, nagy forgalomra és nagy tömegek szállítására van kitalálva. Ahogy hajón sem szállít senki két zsák lisztet és három utast, akkor sem, ha a folyó partján lakik, és a célállomás is ott van. Van egy küszöbérték, amely alatt nincs értelme a vasútnak, ez a jövőben is így lesz, és nagyon sokak ezt a küszöbértéket negligálják, mélyen, sőt sokszorosan ezen küszöb alatt levő terhelésű szárnyvonalak "megmentéséért" küzdenek - hiábavalóan.

 Amit leírtál, miszerint vannak technológiák, amelyekkel nem haladja meg a vasút költsége az azonos kapacitású közúti szállításét az természetesen igaz, sőt, egy határérték felett egyenesen a vasút a gazdaságosabb, csak nem kellene állandóan elfelejteni, hogy van egy - nem is túl alacsony - küszöbérték, amely alatt semmiféle technológiával sem tehető a fenti állítás igazzá.

 Az alatt a vasút ráfizetés, anyagban-energiában-élőmunkában egyaránt rosszabb, innen ki is fog szorulni.