Az előző cikkben szereplő adatok alapján én a következőképpen rekonstruálnám Barcsay  és Palatinus tevékenységét:

 

1. Lefoglalják a szabadkőműves iratanyagot. Ezek alapján elkészül egy belügyminisztériumi kiadvány a szabadkőműves szövetség tagjairól 1920-ban.

 

2. Barcsay minisztériumi tanácsos kezei közé kerülnek az anyagok, aki azok megjelentetéshez segítségül hívja Palatinust, akinek geneológiai munkássága révén már van tapasztalata a publikációs tevékenységben, így Barcsay neve alatt jelenik meg a kétkötetes kiadvány, amelynek 2. kötetét, a névsort jegyezheti nevével Palatinus.

 

3. Barcsay meghal, vagy visszavonul, nem kell tartani a retorziójától, s így Palatinus végre saját neve alatt adja ki négerként megírt nagy művét, amelyben szereplő névlistát folyamatosan bővítgeti a minisztériumi barátai jóvoltából megkapott besúgói jelentéseket felhasználva.

 

4. Természetesen azok megrendelésére bárkit kivesz, vagy betesz a listájára.

 

5. Az erdélyi szabadkőműves perben viszontváddal élnek ellene a szabadkőművesek (u.i. igazolódik, hogy nem autentikus a listája) és sikerrel: 3 hónapi fogházbüntetésre ítélik. (Aminek végrehajtását nem tartom valószínűnek...)