Barcsay - Palatinus ügyben körülnéztem az Interneten, s a következő kiadványokat találtam:

 

A MAGYARORSZÁGI SYMBOLIKUS NAGYPÁHOLY FŐHATÓSÁGA ALATT DOLGOZÓ SZABADKŐMŰVES PÁHOLYOK TAGJAINAK NÉVSORA. HIVATALOS KIADÁS. KIADJA A MAGYAR KIRÁLYI BELÜGYMINISTER.
Bp., 1920. M. Kir. Állami Ny. 263p.

Barcsay Adorján: A szabadkomuvesség bunei.

Függeléke

Palatínus József: Egy vidéki páholy titkai (A magyarországi symbolikus nagypáholy védelme alatt muködött páholyok tagjainak névsora.). Eloszó: Wolff Károly. Bp. 1921. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga

 

Palatinus József: A szabadkomuvesség bunei.

1. köt.: A magyarországi szabadkomuvesek mozgalma és külföldi kapcsolatai 1920-tól 1937-ig.

II. köt..: A magyarországi szabadkomuves páholyok tagjainak névsora 1868-tól 1920-ig.

III. köt.: A hazai és külföldi páholyokban illegálisan muködo szabadkomuvesek névsora 1920-tól 1938-ig.

Bp. 1938-1939. Szerzo, Budai-Bemwallner .1. ny.

 

Palatinus József: Szabadkomuvesek Magyarországon. Eloszó: Vitéz Endre László. Bp. 1944. Könyv- és Lapkiadó Rt.

 

Palatinustól még néhány családtörténeti művet is, korábbról:

 

Palatinus József: Békés vármegyei nemes családok, 1909;

Palatinus József: Vas vármegyei nemes családok,

Palatinus József: Háromszék Vármegye Nemescsaládjai, Sepsiszentgyörgy 2000(repr)

 

On-line hozzáférhető Dr. Somogyi István: A SZABADKOMUVESSÉG IGAZI ARCA újrakiadásának teljes szövege, amelyben megveregeti elődeinek vállát:

 

"A harmadik, amely minket legközelebbrol érdekel, egy magyar munka. A címe: "A szabadkomuvesség bunei" és két kötetben került a könyvpiacra. Ez a mu a felosztás után a páholyokban talált anyagot dolgozta fel s mintegy hivatalos kiadásban (szerzoje Barcsay Adorján belügyminiszteri osztálytanácsos volt) tárta a megdöbbent magyar közönség elé a maga teljes meztelenségében a magyarországi szabadkomuvesség munkáját.

...

 

Dömötör Mihály m. kir. belügyminiszter 1920 május 18-án kelt 1550/1920. számú rendeletével a magyarországi szabadkomuvességet feloszlatta s közegei útján a szimbólikus Nagypáholy és a többi páholyok iratait és könyvtárait lefoglalta. A feloszlatás indokául többek között a miniszter azt hozta fel, hogy "a szabadkomuvességnek a háború felidézésében, majd pedig a defetizmus és az általános destrukció élesztgetésében, a forradalmak és a bolsevizmus felidézésében való tartós aknamunkája köztudomású tény."
Az összegyujtött anyagot - pedig a fontosabbakat kétségtelenül már a feloszlatás elott eltüntették - a minisztérium fel is dolgozta s ennek az eredményeképpen Barcsay Adorján min. tanácsos két kötetben a magyarországi szabad-komuvesség munkájából bo szemelvényeket mutatott be"

 

Az újrakiadás utószavát író Ifj. Tompó László ehhez hozzáteszi:

 

"Hazánkban a tizenkilencedik század második felében jelentek meg eloször magyar szerzoktol tényfeltáró kiadványok a páholyéletrol. Ezek többsége tömeges terjesztésre szánt népies fuzet: íróik általában katolikus papok, tanárok, újságírók. Részletes, Pachtler említett muvét megközelíto munka Sullay Istváné. 15. Szintén magyar alapmu Miklóssy István 16 és Müller Jeno könyve, 17 továbbá Barcsay Adorján dokumentumgyujteménye 18 és Palatínus József névtára. A két világháború között még megjelenhetett néhány értékes tanulmány, és külön kiemelendo az 1917. január 28-30. között Párizsban tartott szabadkomuves kongresszus magyarul megjelent jegyzokönyvei, amely Somogyi munkája elso kötetéhez fontos politikatörténeti adalék."

 

Hasonlóan elismerő a véleménye vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály: A ZSIDÓKÉRDÉS MAGYARORSZÁGI IRODALMA c. művében az 1946-ban felakasztott uszító nyilas újságírónak, a Sajtókamara elnökének:

 

"A Keresztény Nemzeti Liga alapveto könyvkiadói munkába kezd. Feltárja a
szabadkomuvesség buneit, (a páholytestvérek teljes névsorával), lefordíttatja a zsidó világforradalom bibliáját, a „Cionista bölcsek jegyzokönyvei”-t és sok más értékes felvilágosító muvet."

 

Kupán Árpád az erdélyi szabadkőművességgel foglalkozó műveiben felidézi L. Nagy Zsuzsa: "A magyarországi és az erdélyi szabadkőművesség kapcsolatai a két világháború között" című cikkében ismertetett esetet:

 

"A rendori és csendori nyomozó szervek széles körre kiterjedo nyomozást indítottak az erdélyi szabadkomuvesek ellen, mint akik szemben állnak az államrenddel, a rendszerrel, liberálisok, demokraták, netán szocialisták és az antifasiszta szövetségek hívei. 1941-ben sorozatosan érkeztek a belügyminisztérium irattárába ma is fellelheto bizalmas jelentések, melyek tételesen felsorolták a szabadkomuvesek nevét, foglalkozását, a szervezeten belül elfoglalt helyét, tisztségét. Ezeket az információkat tartalékolták késobbi alkalmas felhasználásra, de átadták annak a szélsojobboldali Palatinus Józsefnek, aki azokat sorozatosan megjelent köteteiben publikálta, s így a legszélesebb nyilvánosság elott „kompromittálta” a páholytagokat.30

 

1942-ben a Kállay-kormány, a háborús helyzetre való tekintettel is, sokoldalú akciót indított az antifasiszta mozgalom letörésére, s ez elsosorban Erdélyt, illetve az itteni szabadkomuvességet érintette. Csatári Dániel Forgószélben címu könyvében errol így ír: „A szellemi megfélemlítés jegyében két nagy politikai ügy nyilvános bírósági tárgyalása kezdodik el 1943 januárjában: az Erdély-szerte nagy port felvero szabadkomuves per és az észak-erdélyi kommunisták pere.”31 A perben, amelyet két helyszínen, Budapesten és Kolozsváron folytattak, illetve tárgyaltak, az Unió páholy tagjait állították a vádlottak padjára. Az ügyészségi iratok szerint többek között Jancsó Elemért, Mikó Imrét, Mikó Lorincet, Asztalos Sándort, a vásárhelyi találkozó alelnökét, valamint Tamási Áront, a találkozó elnökét vádolták. A monstre per, amelyet minden polgári ellenzéki csoport megfélemlítésére szántak, végül kezdeményezoinek fiaskójával végzodött. A vádlottak bizonyítani tudták, hogy a perbe fogottak listáját nem a páholyiratok alapján, tehát nem kétséget kizáró tényekre építve állították össze, s hogy a listán szereploket a pillanatnyi politikai érdekek szerint cserélték. S mivel a névsort Palatinus József a pert megelozoen sajtó útján közismertté tette, a vádlottak Palatinus ellen 19 rendbeli rágalmazás miatt eljárást indítottak.

 

Mire az események idáig jutottak, elérkezett a voronyezsi katasztrófa, amely alapjaiban változtatta meg az uralkodó körök politikáját. Ez a körülmény egyfelol a magyar politikai jogrend maradékának hatóerejét is igazolta, másfelol azt eredményezte, hogy az erdélyi szabadkomuvesek ellen emelt vádat a bíróság elejtette, viszont Palatinust három hónapi fogházbüntetésre ítélte."