Hát igen. Én mindig is hittem a "kollektív bölcsesség" erejében.

Asszem a legutóbbi írásoddal minden fátyol lehullott az LC-KVARC működés és a távolsági kitérítések hossza ügyében, illetve ezzel együtt az I-91V egység ügyben is.

Talán a hárompont-kismagasság, mint rávezetési módszer is kitárgyalva (a képletem a 4466-ban persze hogy dimenzióhibás, köszönet Neva 07-nek a korrekcióért).

A H<5 témához ha megengedtek még néhány dolgot részemről, amit aztán remélem nem hagytok szó nélkül:

A SZNY antenna iránykarakterisztika "élhosszúsága" emlékeim szerint kb. 7-8 fok. Hogy a karakterisztika képzés a gyakorlatban hogy történik, halvány fogalmam sincs (tápvonalrés vagy mi szösz van - Volt tüzér segíts!), de szerintem az energiaeloszlás egyenletességét a teljes késnyalábon belül képtelenség technikailag megoldani, ezért is gondoltam, hogy a nyaláb alsó-felső széle felé haladva az energia csökkenő lesz (pl 3 dB-el). Persze ez a hatás (ha igaz is) csak a béta síkra vehető figyelembe, mivel az epszilon (ahogy írtad is) a letapogatás miatt ebből a szempontból változatlan.

Az antenna helyszögemelés hatását (ha már igyekszünk a teljességre törekedni), célszerű a két síkra külön tárgyalni.

Az antenna emelése miatt az oldalszög iránykarakterisztika "elemelkedik" a földtől (legalábbis nem annyira "söpri végig"a földfelszínt, ahogy antennaemelés előtt), emiatt az oldalszög vevőrendszerbe elve kevesebb az állócélról visszavert jel. Ennek hatásaként a célcsatornában a felderítés, az oldalszög és (ha oda van kapcsolva) a távolsági követés feltételei javulnak. Rakétacsatornán szerintem nem oszt-szoroz semmit.

Helyszögben az antennaemelés ilyen hatást nem okoz (a változást itt majd a H<1 üzemmód hozza). Itt (korábban már elemezve) a függőleges jelzést "hozzá kell igazítani" az antennaemelés mértékéhez, vagyis 3 fokkal balra kell mozgatni. Ez rávezetés üzemmódban ugrásszerűen jelentkezik, kézi és automatakövetésben a jelzés az antennaemeléssel szinkronban "vándorol", hogy ne zavarja meg a folyamatos követést és az átmeneti folyamat ne okozzon "lengést" a rakéta vezérlésében. Én mindezek után tennék egy olyan megállapítást (majd cáfoltok, ha nem így lenne), hogy a H<5 érdekessége abban áll, hogy a helyszögsíkú "változtatás-antennaemelés" hatása alapvetően az oldalszög síkban jelentkezik.

Ha már itt vagyunk, leírom amire emlékszem H<1 ügyben:

A H<1 üzemmódot a zavaró tükörjelek célkövetésre gyakorolt hatásának csökkentése érdekében alkalmazzuk. Tükörjel csak igen kis magasságon (nevezhetjük földközeli magasságnak), alakul ki, korábbi (volt) megfigyeléseim szerint 200m vagy az alatt.  A tükörjelet (lelkes amatőr és a képzés alatt álló kollégák) úgy képzeljétek el, hogy a célról visszavert jelek egy része először a földre "verődik", majd onnét újra visszaverődve jut a vevőbe (tükörjel csak helyszögben van). Így azonos távolságon két céljel látszik. Egyik a valós, a másik tőle balra (kvázi "kisebb magasságon") a tükörjel. Ha a cél emelkedik, a két jel szögben "távolodik", ha a cél süllyed, a két jel "közeledik" és bekövetkezik az az állapot, amikor "egybeérnek". Ez az "egybeérés" az, amikor a tükörjel zavarja a követést. Tudniillik, az "összegzett jel" közepére követéskor nyilván pontatlan a követés (alákövetünk). Ennek "kiküszöbökése" érdekében a H<1 bekapcsolásakor (a H<5 valamennyi hatásán túlmenően), a cél helyszög koordinátaberendezésben (K-73VE) asszimetrikus követőkapuk képződnek (baloldali fele méretűre csökken). Így automatakövetés esetén az összegzett jel jobbfelére valósul meg a célkövetés. A cél kézikövetése esetén egyébként a kezelő feladata, hogy a követést az összegzett jel jobboldalára valósítsa meg. Ezzel egyidőben a rakéta helyszög koordinátaberendezésekben (legalább is így rémlik) felülről határolják a diszkriminátor által képzett integrálimpulzusok közül a baloldalit, ezzel megakadályozva, hogy a rakéta tükörjel megjelenés esetén a vezérlés "kisebb magasságra" történjen. A H<1 bekapcsolással tehát mi is viszonk a rendszerbe pontatlanságokat, de ezek az egyébként is fellépő hibák ellen hatnak, és hatásukkal elérjük, hogy a találkozási pontban a "mellélövés" a sokszor emlegetett 60m sugarú körön belülre esik.