Jótékony harmatod táplálja a szikes talajon sínylődő növényeket

Élettel tölti el haldokló tagjaikat

S a mezőn rég nem látott virágok nyílnak

Illatuk betölti a réseket

 

Világosság tekint le rájuk, adja Fényét, tanító bölcsességét

Szeretetét mint folyót vezeti át a réten, tudatát adja, ismeretét adja

Itt van Ki Van, itt áll mellettünk

Szándéka adni, szándéka felemelni

 

Ó az Atya, igen atyai

Vezeti magához tudatunkat, vezeti magához szemünket, vezeti magához figyelmünket

S ha a kézfogást nem vesszük észre, Tanúi könnyei, Tanúi vércseppjei előttünk hullnak a földre, értünk és miattunk

 

Ha a mi könnyünk is elered, megfogja a gátat

Ha szívünk vágya felébred, Szívet gyógyít, kiesdve kegyelmeket

Gyertyaláng gyertyalánggal összeér, és egyesülve jut szent Szívbe

Szív sugara, Fény ereje felíródik az égre, szív bilincsek megtörnek, ének felébred