lcoder Creative Commons License 2006.10.07 0 0 9503
Amit szintén nem értek az az hogy a fehér kenyér miért is rosszabb energiafelhasználású mint a primitív földmûvelés ? A primitív földmûvelés klasszikus verziója is gabona alapú volt. A gabona elõállítása során ugyanúgy kellett szántani (legfeljebb gyengébb hatékonyságú faekével vagy ásóbottal, az ekét a traktornál rosszabb energiahatékonyságú állat vagy ember húzta), a gabonát le kellett aratni (legfeljebb rosszabb hatékonyságú kõ vagy bronzsarlóval). Mûtrágya nem volt, ez ugyan csakugyan eneriát takarított meg, de ennek ára vagy égetéses földmûvelés vagy jobb esetben vetésforgó, de ez utóbbi már nem a primitív földmûvelés eszköztára volt... Viszont szvsz az égetéses földmûvelés igen sok energiát igényel, mivel amíg a mûvelt terület helyreáll (ha helyreáll) rengeteg idõ és energia kell, és csak akkor mûxik a dolog ha az õserdõnek csak egy pici részét hasznosítod ilyen formában. Ez esetben az õserdõ többi részét is bele kellene számolni az energiafelhasználásba, így számolva viszont jóval több energiát számolhatunk fel rá mint a legdrágább mûtrágya esetén.

A gabonát pedig nyersen nem igazán lehet megenni, már a legprimitívebb kultúrák is megõrölték a magot (kövek között, azaz nem a legjobb energiafelhasználással) majd megsütötték (nem túl hatékony kemencében). Ehhez képest a fehér kenyér elõállítása annyiban tér el hogy a búzából a korpát kiszitálják. Ez viszont nem igényel túl sok energiát és a korpa sem tartalmaz számottevõ energiamennyiséget. Esetleg még a dagasztás lehet plusz energia, de ez sem számottevõ.
Előzmény: vilsi (9501)