Sziasztok!

 

A bántás legkisebb jele nélkül, de a nagymamák néha iszonyú dolgokat találnak ki, amit a Nusi néni mesélt nekik a közértben a pénztárnál...

Az én kiscsajom 28 hónapos és szintén képtelen befogni a száját. MIkor egyedül játszik a szobájában a földön ülve, akkor is mondogat magában, énekelget, szójátékokat talál ki (ezek bizony néha értelmetlenek, de nem baj!), betűket cserél fel szavakban és kacag rajta, kvázi anagrammákat gyárt tudatlanul, egyszóval folyamatosan tanulja és gyakorolja az édes magyar anyanyelvét.

Ami nekünk felnőttként felesleges szócséplésnek tűnik, az neki örömforrás, a nyelvi leleményből merített szórakozási lehetőség, a saját kreativitásának egyfajta megtapasztalása.

Na most erre azt mondani, hogy mentálisan, vagy lelkileg baja van a gyereknek, hát szerintem elképesztő nagy butaság lenne.

Szóval nyugi, nincs baja a gyereknek, sőt...

 

 

A kisfiúk késői beszédfejlődésének okait kiválóan, tömören,szabatosan írja le a nemrég megjelent Miért mások a fiúk és hogyan hozzuk ki belőlük a legtöbbet?  kissé hatásvadász c. könyv (Alexandra terjeszti), most nincs nálam, így idézi nem tudok, de olvasva teljes mértékben megnyugodtam, hogy a 23 hónaposan beszélni kezdett fiammal sem volt semmi gond, csak ő akkor a motorikus készségek fejlesztésével volt elfoglalva, nem holmi dumálással...

Most négy éves, és nem lehetne lelőni, olyan kifejezései vannak, csak dőlünk a röhögéstől...

 

Mindenkinek minden szépet és jót!

Br