Milyen érdekes, hogy pont most nyílt egy ilyen topic. A napokban elvesztettem minden pénzem, több millió forintot. Nincs semmi egzisztenciám, se autóm, semmi... Mindent újra kell kezdenem. Átvertek. Egy olyan ember tette ezt velem, akiben maximálisan megbíztam és szerettem. A történteket nem akarom leírni, nem az események a fontosak, inkább ez a "majd lesz valahogy" gondolat. Na, most ezt élem minden pillanatban. A mindennapi betevő a cél.

Egy nappal azelőtt, hogy kiderült, futni voltam, és egy hatalmasat estem, pedig sima volt az út. Lejtőn lefelé...pufff... Felálltam - vérzett a térdem, a tenyerem, a vállaim fájtak - aztán csak az dübörgött bennem, hogy fuss, fuss tovább, bármennyire is fáj...

Most nagyon-nagyon csak a jelen létezik! Nincs is más... Biztonság nincs... illetve de: Élet van. Ez biztos.

...nehéz... szívemben egy kő... majd az idő... minden kőből por lesz...
viszi a szél... felkapja... leteszi... könnyű... forog a világ...
pereg az élet... semmit se kérek... mindent remélek... álmodom a jóról... kitapinható... látható... hallható... az érzés... a féltés... a kérdés...
az ablakon túl... esőcseppek... arcomon... harcom... a pillanat...
megmarad... itt ragyog... ott befagy... a felelet... szeretet.