Salkaházi Sára személye példakép számunkra
Boldoggáavatás a Szent István-bazilika előtt



Olyan boldogot kaptunk, aki megharcolta a modern ember harcait, és éppen ezért hiteles példakép számunkra, akinek közbenjárásáért fohászkodhatunk, amikor a rendszerváltozás veszteseiért, a szociálisan rászorulókért, a magyar egyházért, a papi és szerzetesi hivatásokért imádkozunk.


Ezekkel a szavakkal köszönte meg Berkecz Franciska, a Szociális Testvérek Társaságának elöljárója azt, hogy a Szentatya Sára testvért az oltár dicsőségére emelte.

XVI. Benedek pápa ez év április 28-án írta alá a Salkaházi Sára szociális testvér vértanúságát elismerő dokumentumot. Ezzel megnyílt az út Sára testvér boldoggáavatása előtt. A kihirdetésre szentmise keretében 2006. szeptember 17-én, vasárnap délelőtt 11 órakor került sor a budapesti Szent István-bazilika előtti téren. Az ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros mutatta be a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjainak, határon túli magyar püspököknek, Ternyák Csaba érseknek, a Papi Kongregáció titkárának, Juliusz Janusz apostoli nunciusnak és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papjainak a részvételével.

A szertartáson jelen volt és a szentmise záróáldása előtt méltatást mondott Salkaházi Sáráról Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, a közjogi méltóságok közül megjelent Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Lomniczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke, Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, és Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa.

A szentmise elején Erdő Péter bíboros magyarul és szlovákul köszöntötte a megjelenteket, külön is kiemelve a Sára testvér szülővárosából, a Kassai Főegyházmegyéből érkezett szlovák és magyar híveket, és Stanislav Stolárik püspököt, aki Alois Tkác kassai megyéspüspök képviseletében érkezett, valamint Pásztor Zoltán püspöki helynököt.

A boldoggáavatási kérelmet a szentírási részek elhangzása előtt Ruppert József piarista atya, a boldoggáavatási ügy posztulátora terjesztette elő, és ő ismertette Salkaházi Sára életútját is.

A Szentatya boldoggáavatásról szóló apostoli levelét magyarul Erdő Péter bíboros olvasta fel:

Elfogadva testvérünk, Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, valamint sok más püspök testvérünk és sok hívő kérését, és miután megkértük a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja véleményét is, apostoli tekintélyünkkel megengedjük, hogy Isten szolgálója Salkaházi Sára vértanú szüzet, a Szociális Testvérek Társasága szerzetes nővérét, aki életét adta a szegényekért és az üldözöttekért, mától kezdve boldogként tiszteljék, és hogy ünnepét megtarthassák a jogban előírt helyeken és módon minden év május 11-én.

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

Kelt Rómában, Szent Péter székénél az Úr 2006., pápaságunk második évében.

XVI. Benedek pápa

A Salkaházi Sárát ábrázoló molinó leleplezése, amely a kihirdetés egyik ünnepélyes mozzanata, a Christus vincit… dallamára történt. Ezután Berkecz Franciska, a Szociális Testvérek Társaságának általános elöljárója köszönte meg a Szentatyának és Erdő Péter bíborosnak a boldoggáavatás elindítását és engedélyezését.

A szentírási részek szlovákul és angolul, az Evangélium magyarul hangzott el.

Erdő Péter bíboros szentbeszédében emlékeztetett: amikor a Miatyánkban azt kérjük, hogy teljesüljön Isten akarata, arra kötelezzük magunkat, hogy mi magunk is mindent megteszünk azért, hogy az ő akaratát kövessük. Keresztény hitünk a konkrét emberszeretet gyakorlására szólít fel minket – figyelmeztetett a bíboros, hozzátéve, hogy Isten akaratának követése gyakran együtt jár a szenvedéssel is. Ezt kell megtanulni, elfogadni és erre az elvre kell ráépíteni a magunk életét.

„Amikor a mai ünnepi szentmisében Salkaházi Sára szociális testvért Szentatyánk, XVI. Benedek pápa döntése alapján boldognak hirdetjük, személyében példaképet és közbenjárót kapunk” fogalmazott az MKPK elnöke, aki ezután felidézte Salkaházi Sára életútját, a szegények és rászorultak érdekében végzett szerteágazó tevékenységét, majd a politikai üldözöttekkel és a zsidósággal való közösségvállalását a „nagy félelem napjaiban”, a nyilas uralom alatt.

„Méltán mondja Salkaházi Sáráról az Apostoli Szentszék határozata, hogy őt mint Krisztus hűséges tanítványát gyilkolták meg: cselekvő hitéről életével tett tanúságot Nem magányos harcosa volt ennek a szeretetnek” – mondta Erdő Péter. Más egyházi személyekkel együtt, például Boldog Apor Vilmossal, Mindszenty Józseffel, főként pedig saját elöljárójával, Slachta Margittal és nővértársaival vállalta a kockázatot az üldözöttekért, egészen mártírhaláláig.

„Szükségünk van Sára testvér példájára az idei jubileumi évben különösen is – fogalmazott Erdő Péter – hiszen nemzetünk lelki megújulásáért imádkozunk az engesztelés és a kiengesztelődés jegyében.” A megújulásra és kiengesztelődésre égető szükség van társadalmunkon belül, a Kárpát-medencében és az egész világon. Katolikus hitünk útmutatást ad és erőforrást jelent számunkra, a szentek alakjában Krisztus arca ragyog ránk az emberi élet millió helyzetében, a történelem számtalan pillanatában – hangsúlyozta az esztergom-budapesti érsek, aki beszédének végén a Magyarok Nagyasszonya és az új boldog, Salkaházi Sára közbenjárását kérte Magyarországért.

Erdő Péter bíboros beszéde Dokumentumok rovatunkban olvasható.

Felajánláskor a kenyér és a bor mellett a Szociális Testvérek Társaságának tagjai az új boldog ereklyéjét, a bodoggáavatási dekrétumot, valamint a mártíromságot jelképező pálmaágat és az önfeláldozó szeretetet jelképező gyertyát vitték az oltárhoz. Ádozás alatt Berkecz Franciska olvasta fel Sára testvér életfelajánló imáját.

A szentmise záró áldása előtt Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi szólt a megjelentekhez. Mint mondta, ő maga és felesége is itt, Budapesten élte át a vészkorszakot, így személyes tapasztalatból tudja, hogy milyen veszedelmes és hősies feladat volt akkor segítséget adni a zsidó embereknek. Salkaházi Sárának, és mindazoknak, akik hozzá hasonlóan cselekedtek, a mélységes istenhit adott erőt – fogalmazott Schweitzer József, aki emlékeztetett arra is, hogy az egyik Dunába lőtt zsidó asszony Izraelben élő leánya már 1968-ban kezdeményezte a Yad Vashem intézetnél, hogy Salkaházi Sára neve felkerüljön a Világ Igazainak névsorába. „Áldjuk emlékét és magasztaljuk Isten nevét” mondta a nyugalmazott főrabbi, akinek nagy tapssal kísért beszéde után Lakatos György és zenekara egy nigunt (zsidó ünnepi zene, jelentése dal, szavak nélkül) játszott.

Közvetlenül a záró áldás előtt Berkecz Franciska ismételten megköszönte a Szentatyának és Erdő Péter bíborosnak a boldoggá avatás tényét. Olyan boldogot kaptunk – fogalmazott –, aki megharcolta a modern ember harcait és éppen ezért hiteles példakép számunkra, akinek közbenjárásáért fohászkodhatunk, amikor a rendszerváltozás veszteseiért, a szociálisan rászorulókért és a magyar egyházért, a papi és szerzetesi hivatásokért imádkozunk.

A szentmise a pápai és a magyar Himnusz eléneklésével ért véget.

Boldog Salkaházi Sára vértanú ünnepe: május 11.


Magyar Kurír