ez a poén a távmérősöknél: nagylátónál a hátsó lencsetagot hátratolják, gyakran mm -ekre áll meg a zártól, ezért van itt félelmetes rajzuk. az slr -ek objektívtervezői meg állandóan tépik a hajukat a tükör miatt. az első szupernagylátókat (nikkor 13, 15mm, a '60 -as évek első fele) csak MLUval és külső, vakupapucsba rakható keresővel lehetett használni, mert még nem tudták úgy számolni a tagokat, hogy normálisan lehessen őket kezelni.
a tele meg úgy megy, mint az slr -eknél. egyszerűen jól van számolva, kurvanagy hátsó lencsetag, és betyárjó minőség. ha megnézed, slr gyártóknál a fix 50/75/85/100/105/135 -ösök mindig is az adott gyártó legélesebb üvegei között vannak (függetlenül attól, hogy markó -e, vagy nem)
ez mindent megmagyaráz: http://cgi.ebay.com/MAMIYA-7-II-7II-43MM-F4-5-LENS-VIEWFINDER-MINT_W0QQitemZ140027169381QQihZ004QQcategoryZ3352QQrdZ1QQcmdZViewItem