"az eszaki sark nem tul lenyeges, par tiz meteres lebego jeg. gronlandon, antarktiszon van a nagy mennyiseg."
az északi sark nyári jege eltűnhet 2020-ig. Ez persze nem feltétlenül rossz, hiszen így immár vitorlással is meg lehet közelíteni az északi sarkot - nem is beszélve az Észak-Nyugati átjáró hajózhatóságáról.
A jegesmedvéket el lehetne vinni az Antarktiszhoz, lehet, hogy ott még lenne pár évtizedük.
Az óceán szintje az utóbbi pár ezer évben viszonylag állandó volt ( max 0,1..0,3 mm vátozás évente ), most azonban úgy néz ki mintha 3 mm-t emelkedne évente. Ezt még le lehet kezelni. A pár ezer Tuvalu-szigeti lakóst befogadja Új-Zéland.
http://www.worldwatch.org/node/4500
"a felhok a parolgas novekedesevel biztos kepzodnek, csak max magasabban"
vannak helyek ahol alig keletkeznek felhők - nevezetesen az Antarktiszon.
Januári felhő átlag 1984..1991.
A színek jelentése:
kék - kb 1%
zöld - kb 50%
bíbor - kb 96%
Júliusi felhő átlag 1983..1990.
A színek jelentése:
kék - kb 1%
zöld - kb 50%
bíbor - kb 95%
Januárban - melegebb lévén - szinte nincs felhő az Antarktisz felett, Júliusban - az antarktiszi télben - hidegebb van => kb 50%-ban van felhő.
Ha növekszik a hőmérséklet, akkor júliusban sem fog képződni felhő, csak a páratartalom fog megnövekedni - fokozván az üvegházhatást.
Egyedüli negatív visszacsatolás a folyamatban az, hogy a kisugárzott energia a hőmérséklet 4. hatványával arányos.
http://www.physicalgeography.net/fundamentals/6f.html
tehát egy 5 oC-os emelkedés kb 7%-al nagyobb kisugárzást eredményez - ami tekintélyes növekedés, de az üvegházhatást fokozó gázok koncentrációja ennél sokkal jobban nőtt (ez még a koncentrációváltozás logaritmusára is igaz)
hasznos olvasnivaló:
How to Talk to a Global Warming Sceptic
http://illconsidered.blogspot.com/2006/02/how-to-talk-to-global-warming-sceptic.html
ezen belül pl:
http://illconsidered.blogspot.com/2006/02/climate-scientists-hide-water-vapor.html
